Mondtam már, hogy amikor facér lettem, kezdett feltűnni, hogy a fél ország a dugásra fixálódott. Mint a kártyások, életeket tesznek fel rá, buknak is rendesen. Ahogy telt-múlt az idő, rájöttem: lehet, rohadtul alábecsültem a függők arányát, mert amilyen hülye vagyok, csak a felnőtt lakossággal számoltam.
Nemrég kiadtak egy komoly honi tanulmányt, amelyből kiderült: már a kölykök is baromi korán ráfordulnak a témára. A tizenegy-két évesek is az ágyban próbálják megkapni egymástól azt, amit egyébként ott és úgy nem lehet. De tolják keményen. Dugesz? Oksi és zutty.
A tanulmány, amely mindezt kimutatta, bizonyos kultúrákban elég nagyot durranna. Mifelénk? Szél se rebben. Még jó, hogy legalább a nyilvános alkoholfogyasztás korhatára stagnál, nem vitték lejjebb hatóságilag. Milyen volna, ha a sarki krimóban - pálesz és kori sör mellett - gyűrt arcú, meglett faszik meg selymes képű kamasz srácok együtt röfögnének a legkúlabb numeráikról?
Amúgy persze abban, ami korosztályfüggetlenül folyik itt, kábé annyi az intimitás, mint egy korai, késői, vagy akármilyen korszakában datálódott Deep Throat-klasszikusban. Ha esetleg van valaki, aki még sosem hallott Mély Torok kisasszony filmjeiről, az nem ciki, de nem is feltétlenül dicséretes.
A kilencszázhetvenes évek elején készült nyitódarabból kiderül, hogy a Linda Lovelace alakította Mély Torok kisasszonynak a torkában van a klitorisza, amely roppant újszerű és egyben alpári ötlet, és már önmagában legendává avatta a műalkotást.
A film körül ugyanakkor hatalmas vita kerekedett. Hallatták a véleményüket a szexológusok, a feministák, az akvaristák, a zongoristák, gyakorlatilag mindenki, akinek volt egy épkézláb gondolata az akkoriban tényleg brutális hullámokat korbácsoló alkotásról.
Kezdtek végre beszélni a nők szexuális jogairól is. Kvázi: nem baj az, ha ők is élvezik. Mindeközben sokan azt is hangsúlyozták: intimitás nélkül az egész nem sokat ér. És még a felsőbb erőket harcosan tagadó szakemberek is állították: ha nincs is Isten, a szex akkor az igazi, ha legalább abban van még némi misztikum. Ami azokon múlik, akik gyakorolják.
Összegezve: a sok baromság mellett, anno, tök értelmes dolgokat is megfogalmaztak, amelyek bő helyet kaptak médiában, iskolákban. Nem vicc. Vagyis Mély Torok-ügyben helyén kezelték, amit kezelni kellett. Aki utánanéz a sztorinak, sok egyéb részletet is megtudhat arról, hogy egy épkézláb társadalom - bocs, hogy ilyen komoly szavakat használok - miként kapar, hogy józan eszénél maradjon, amikor kaparni kell.
Hamarosan indul a vadiúj websorozatunk, a Belém bújt a kisördög! Addig is játsszatok és nyerjetek velünk! |
Mondom ezt úgy, hogy pontosan tudom, ott (azaz Amerikában) sincs kolbászból a kerítés. Vagy például arrafelé viszonylag több az iskolai mészárlás, mint nálunk. Meg még ez, meg még az. Csakhogy hülyeségek esetén - legyen privát vagy csapatos - nincs akkora hajlam az önfelmentésre meg a közösségi szemhunyásra, mint mifelénk. Éppen azért, mert komoly melójuk van abban, hogy a hülyeségeket el lehessen kerülni.
Ezzel szemben milyen világ az, ahol például - hogy mást ne mondjak - egy stilárisan helyén való trágárságért olyanok is képesek felkapni a vizet, sápítozni, hányni a keresztet, akiknek az egész privát életük egy kicsit sem helyénvaló zaftos nagy trágárság? Hát, baszod, az egy hazug világ. Meg kurvára álszent. És ebben cseperednek a jövő nemzedékei. Oksi és zutty. Hajrá és halleluja!
Ami pedig engem illet: ilyen világban próbáltam két-három aszketikus hónap után találni valakit, aki hisz még némi misztikumban. Aztán telt-múlt az idő, és kezdtem azt gondolni: facéron fogok kimúlni.
Tippünk: Randizz az interneten!
Barátkozz a Life.hu-val az iWiWen és a Facebookon is! |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.