Nő vagyok vagy Férfi? - Müller Péter írása

Nézd meg ezt a képet. Hosszan és nyugodtan. Engedd, hogy hasson rád. Engedd, hogy ez a két óriási tengerszem rád nézzen, és beléd lásson.
Kerülj tekintetének a hatása alá. Hagyd abba az olvasást és nézz farkasszemet ezzel a Gyermekkel.

És most válaszolj a kérdéseimre: Bölcs szemet láttál, vagy tudatlant? Mi volt a szemében? Szigor, szeretet vagy tisztánlátás? S végül: lány nézett-e rád, vagy fiú? Férfitekintet ez, vagy női? Beszélgessünk erről.

Nos, ha csakis a két szemet nézted, nem sejthetted a gyerek nemét. Ez az Ember tekintete, aki még nem játszik nemi szerepet. Szülész barátom azt mondta, ha nem néz a babák lába közé, az arcukról megállapíthatatlan, hogy fiúk vagy lányok. Egészen addig, míg kialakulnak rajtuk a másodlagos nemi jellegek, nem látjuk a lányt és a fiút - csakis az Embert. A nemünket a pelenka rejti.

Az Ember aztán egész életünkben ott él a lelkünk mélyén. Mert később eluralja a nemi szerep. Férfinek vagy nőnek lenni sorsszerep, melyet egy olyan színész játszik el bennünk, akit Embernek nevezünk. Bármelyiket el tudja játszani, jól-rosszul. S miközben játszik, a másik, a nem megélt szerepéről is tudomása van. Ott lappang benne, az árnyékban.

A két nemről külön csakis azután tudunk értelmesen beszélgetni, ha már az Ember fogalmát megértettük, mert a lelkünk legmélyebb rétege nem "férfias" vagy "nőies", hanem Emberi. Nincs "férfi lélek" és "női lélek" - csak emberi lélek, mely a teljességnek egyik részét a felszínen megvalósítja és megéli - és a másikat a mélyben hagyja.

Minél fejlettebb valaki, annál inkább tud a másik nem fejével is gondolkodni. Egy férfi tud nőül, és fordítva: egy nő tud férfiul. Sőt, ha muszáj, el is tudja játszani a szerepét. (A japán No-színházakban a legvarázslatosabb női szerepeket, anyákat és szépséges szüzeket, mind férfiak játszották. A nézőtéren ülő szamurájok halálosan szerelmes voltak beléjük. Miközben tudták, hogy egyikük sem homoszexuális, és otthon várja őket a feleségük.)

Lelkünk duálisan működik. Az Ember egyik arca férfi, a másik nő. A képről egyébként a hetedik unokám, Veronika néz rád. Ha most azt mondod: "Sejtettem, hogy lány!" csakis a szája miatt lehetett. Vera születési horoszkópjában a Nap és a Vénusz szorosan együtt áll. A képen még csak három hónapos, de most, két és fél éves korában már olyan "nő", hogy bárkit az ujja köré csavar. Lesz még gondunk vele.

Az Örök Embert, a kis Buddhát mostanában nyeli el a szerepe s lesz belőle nőci. Mindenlátó, csodálatos szemeivel tud már bájolni, varázsolni. Már tud nézni kedvesen, vadul, kacéran és dögösen. Le tud venni a lábamról. Nem úgy, mint egy nagypapát, hanem mint egy pasit. Meg tud nyomni bennem olyan gombokat, melyeket csakis azok ismertek, akikbe valaha beleszerettem. Veronika tud szerelmet kelteni. Nemcsak bennem, másokban is. Ha majd a vénuszi női szerepről írok, visszatérek rá, mert nála látom, hogyan készül az ilyesmi: hogyan lesz az Emberből egy bűbájos varázslónő. Csak hogy értsd, miről beszélek, itt egy mai fényképe.

Az Ember: férfi és nő. Az ősi zsidó hagyományban az egyetemes Embert úgy hívták: Adam Kadmon. Kínában az "Ember" írásjele egy figura, melynek feje helyén egyetlen antenna mered fölfelé. Két talpán a Földön áll - de lényének csúcsa az Égbe ér. Olyan, mint egy széttett lábakkal álló emberke, mely két tenyerét az égre nyújtja. Ez a rén - az Ember. A "Férj" jele ugyanez, csak az "antennája" kétszer át van húzva, mint egy kettős kereszt. Ez a fu - a férj. A "Feleség" jele pedig ugyanaz, mint a "Férjé", csak mellé van téve az "Ember" írásjele is. Fu rén, a "Férj embere" - úgy is fordíthatnánk. (Magyarul ez a fele-ség - a másik felem. Nélküle csak "fél" ember vagyok.)

Mindezt azért mondom el, mert nőről és férfiről külön nem lehet beszélni. Az Ember lélektana a lényeges, a férfi és női a másodlagos, de ha bele is mászunk a külön elemzésekbe, ahogy az manapság nagy divat, nem szabad megfeledkeznünk, hogy a nemek kölcsönösen meghatározzák egymást. Ha az egyik eltorzul, a másik sem maradhat ép. S külön egyikünk sem találhatja meg önmagát, mert egymásban élünk és egymást tükrözzük.

Ezt akartam elmondani. Folytatjuk majd a beszélgetést.

Most megyek játszani. Megmutatom Veruskának, hogyan ébreszti fel a királyfi egyetlen csókkal a halott Hófehérkét.