Nem tudsz boldog lenni? Nyerd vissza az önbecsülésedet!

Az önbecsülés azt is jelenti, hogy úgy tudd a másikat kezelni, mint ahogy szeretnéd, hogy mások kezeljenek téged. Fogadd el önmagad úgy, ahogy vagy, és ne azon rágódj, ami nem vagy.

Tetssz önmagadnak, mert az életedet saját magaddal kell leélned!

Az önbecsülés azt is jelenti, hogy megpróbálsz jobb, egészségesebb és szakmailag tisztelt ember lenni - elsősorban önmagadhoz viszonyítva. Ha ez sikerül, akkor nem kerülhetsz olyan helyzetekbe, mint például a munkamánia vagy a plasztikai operációktól való függőség. Egyszerűen nem tudsz jól működni, ha nem alakítasz ki jó viszonyt önmagaddal.

Úgy érzed, képtelen vagy boldog lenni? Mindenhová elkísér a rosszkedved? Meg vagy győződve róla, hogy az élet, a sors nem szeret téged?

Íme, néhány javaslat, hogyan nyerheted vissza az önbecsülésed:

1. Képes vagy rá a sikertelenségeid ellenére is!

Például gyermekkorban egy nem jól szerető szülő belevésheti a gyerekébe azt, hogy értéktelen. Így bármilyen sikerek is jönnek az életben, a gyerek elkezd félni és szorongani, mert ez nem az a terület, ahol neki mozogni kellene a szülei szerint. Ezáltal bezárva érezheted magadat a gyermekkori 'parancsba', ami arról szól, hogy "nincs értéked". Csak akkor tudsz ebből kilépni, ha elfogadod, hogy a szüleid tévedtek. Kis lépésekkel haladunk előre: bebizonyíthatod önmagadnak, hogy "képes vagy rá" - festesz, táncolsz, sportolsz, főzöl stb.; azt csinálod, ami érdekel.

2. Légy proaktív

Tinikorban sok minden megjelenhet, még egy olyan negatív identitás is, amely válasz a kétségeidre. Ilyenkor nem tudjuk, hogy kik is vagyunk. Mindenhol önmagad keresed. Ezért ha a családod deviánsnak ítél meg, akkor ez a szerep konzerválódhat.
"Jobb felvállalva iskolakerülőnek lenni, mint elveszni a szürkeségben" - gondolja a kamasz. Viszont a címke megmarad, mindenki legyőzöttnek fogja titulálni.
Névkártyává változik számára ez az állapot, ez a negatív megítélés. Úgy érezheti, hogy felmentést kapott minden erőfeszítést igénylő dolog alól. A becsület megtalálása történhet pl. külföldön vagy olyan környezetben, ahol van lehetősége tiszta lappal dolgozni. Itt tudja kompenzálni azt, amit magával hozott.
Ha nincs önbecsülésed, menj el egy karitatív szervezethez és észre fogod venni, mekkora szükség van rád, és a morálod is emelkedni fog. A csere a lelkedben megtörténhet úgy, hogy a többiek számíthatnak rád és egy adott pillanatban már te is számítani fogsz magadra.

3. Tanulj meg kapni (elfogadni)!

Mindenki ismer örökké elégedetlen embereket, akik mindig a negatívumokat veszik észre. Ők az áldozatok, mártírok, ők azok, akik elrontják az ajándékozás örömét, még akkor is, ha éppen ők kapnak. Ők a boldogtalanok. Náluk a nyugalom csak percekig tart. Azt gondolják, őket sosem szerette senki. Sokáig azt gondolták a szakemberek is, hogy valakinek szeretetet kell kapni ahhoz, hogy adni tudjon. Akit vertek gyerekkorában az verni fogja a gyerekeit, amikor szülő lesz. Ma már tudjuk, hogy ez nem mindig van így. Ha nem is volt jó a gyermekkor, attól még lehet szeretni és boldognak lenni felnőtt korban. Adni, valakinek örömet szerezni bárki tud. Elfogadni az élet ajándékait a következő lépcső.
Készíts egy listát a te saját (akár a legkisebb) örömeidről, és azokról az emberekről, akik számítottak az életedben. Látni fogod, bár nem nagyon szereted magad, az élet sokszor rád mosolygott már. Gondold át, milyen lett volna az életed, ha egy adott ember nem lett volna melletted, vagy ha nem történt volna meg egy kellemetlen dolog. Gondolj arra, hogy a többi ember valójában gazdagítja az életedet.

4. Jogod van hibázni!

Az egyik life coaching ügyfelem mondta: "Gyermekként a legjobb akartam lenni, de átlagos voltam és ezt nem tudtam elfogadni. Tehát maradt az, hogy legyek a legrosszabb." Fogadd el, hogy nem vagy Mr. Tökéletes. Légy toleráns önmagaddal!
Készíts listát, mit szeretsz és mit nem önmagadban. Látni fogod, hogy vannak olyan értékeid, amiket nem élsz meg. De miért nem? Vedd észre, hogy a kis örömök is boldog pillanatokat okoznak. Ilyenkor azonban felvetődik a kérdés: csak ennyi? Szeressem jobban önmagam, és akkor meglesz az önbizalom, az önbecsülés, jobb lesz az önértékelésem? Igen, ez a kiindulópont ezen az úton.
Az önbecsülésünk nem az elért sikereinkben keresendő, hanem azokban a tulajdonságainkban, amelyek a siker elérésekor ott voltak bennünk és használtuk is őket (tudás, attitűd, szokások stb.).