Coco Chanel
Édesanyja korán meghalt, apja elhagyta őt és testvéreit, így mindannyian árvaházban nevelkedtek. Később varrni tanult, hogy ebből tartsa el magát, de a színpad és a vele járó csillogás is vonzotta. Egyre több táncos, majd énekes szerepet is kapott. Később kalapok tervezésével foglalkozott, majd szép lassan megnyitotta első divatszalonját.
Coco Chanel mindent elutasított, aminek a viselése kényelmetlen vagy fájdalmas. Fiúsra vágatta a haját, ezzel is azt szimbolizálva, hogy a régi kötöttségek helyett bátor, új vonalakra van szükség.
A nők csak úgy kapkodtak letisztult vonalú, egyszerű és vagány ruháiért. Az általa kirobbantott forradalom más nagy divatcégeket is arra ösztönzött, hogy kollekciójukat felülvizsgálják, és valami egészen másban kezdjenek el gondolkodni. Divatforradalmat indított.
Christian Dior
Egy anekdota szerint kamaszkorában egy tenyérjós azt jövendölte számára, hogy „Az asszonyok áldani fogják, maga pedig általuk fog boldogulni." A tenyérjós nem is tévedett, Christian Dior nevét még ma is áldják a divat iránt fogékony nők. A világháború végén költözött Párizsba, ahol édesanyja kívánsága szerint diplomáciai tanulmányokat folytatott. Néhány év múlva megszakította tanulmányait, és egy galériában kezdett el dolgozni. Ebben az időben készítette el első kalapvázlatait, és rögtön felfigyelt rá a szakma. 1938-ban a svájci Robert Piguet divatházhoz szerződött, majd 1941-ben visszatért Párizsba, ahol a nagy hírű Lucien Lelong-háznál kezdett dolgozni.
Négy év múlva Marcel Boussac, a "gyapjúkirály" pénzügyi segítségével az önállóság útjára lépett, 1947-ben pedig berobbant a divat világába.
A Harper's Bazaar divatmagazin akkori főszerkesztője nevezte el forradalmi kollekcióját "New Look"-nak, a kifejezést azóta is előszeretettel használják, amikor Dior munkásságáról van szó. Az 1950-es években már a sztárok szabásza volt, és 1957-re divatháza a francia haute couture kivitel több mint felét adta. Halálakor, 1957-ben cége már 15 országban több mint kétezer embernek adott munkát.
Yves Saint-Laurent
Tündérien bájos kisfiú volt, amiért persze ki is közösítették a társai, a családban viszont mindenki imádta. Mivel barátai nem voltak, más elfoglaltságot talált magának: minden szabad idejében anyukájának és lánytestvéreinek varrt ruhákat. A 17 éves Saint-Laurent meg sem állt Párizsig, ahol aztán akkora népszerűségre tett szert, hogy divatrajzai még a Vogue-ban is helyet kaptak.
Az akkori szerkesztő nem is tudott ellenállni a fiúnak, nyomban beajánlotta, nem is akárkinek: magának Christian Diornak. Még csak 21 éves volt, amikor kinevezték művészeti vezetőnek,
szépen ívelő karrierjét azonban félbeszakította a hazájában, Algériában dúló polgárháború. A tervezőt is behívták katonának, de pár nap után ideg-összeomlást kapott a harcoktól. Néhány év múlva visszatért a tervezéshez, hogy beteljesítse életművét. Yves Saint-Laurent elsőként alkotott olyan természetes vonalú ruhákat, amelyek a kor szellemétől idegenül, szemérmetlenül követték viselőjük testének vonalát vattatömések és merevítők nélkül. Mindennapi farmerrel és áttetsző anyagokkal kezdett dolgozni, amelyek alól a vállak, a dekoltázs is huncutul kivillantak. Imádta megbotránkoztatni az embereket, sokan ezért el is ítélték, de a legtöbben mégis géniusznak tartották.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.