Diszkótragédia: a szülők felelőssége?

A múlt hétvégén egy, a fiatalok körében közkedvelt szórakozóhelyen meghalt három fiatal lány. A tragédia kapcsán sok szülő fejében merült fel a kérdés: vajon megóvhatja-e a gyermekét azáltal, hogy nem engedi el ilyen és hasonló helyekre? Hogyan lehetséges visszatartani a lázadó kamaszokat, és egyáltalán: elég-e, használ-e a szülői szigor az olyan veszélyekkel szemben is, mint az alkohol és a kábítószerek?

A tiltás nem megoldás

A serdülőkor, amelyhez az önálló identitás keresése társul, elkerülhetetlenül kritikus időszak, amelyben a gyerekeknek és a szülőknek is több konfliktust kell átélniük. Ez egyúttal az a kor is, amikor a gyerekek kezdenek csoportokhoz tartozni, melyek segítik őket saját identitásuk felfedezésében. Ekkor válik igazán fontossá a kortársak szerepe, a "jó" társaság, melynek tagjait legfeljebb megismerni lehet, de kiválasztásukat befolyásolni szinte lehetetlen.

Ennek oka egyrészt a kamaszkor sajátosságaiban keresendő, ebben az életkorban ugyanis a gyermekek szinte minden ellen lázadnak. Másrészt ilyenkor már gyökeresen befolyásolni sem lehet igazán a tinik felfogását, világnézetét, ők ekkor már többnyire azon mintákból építkeznek csak, melyeket addig megismertek. Ez vonatkozik az élet minden területére: a baráti társaság megválasztására, a preferált programokra, a zenei ízlésre, a szórakozóhelyekre, nem utolsósorban pedig arra, hogy meddig feszíthetik a húrt a szülőkkel szemben.

Mégis, hogyan óvhatja meg a szülő a gyermekét a hasonló tragédiáktól, és hogyan tarthatja távol az olyan veszélyektől, mint az alkohol és a kábítószer? Gazdag Enikő pszichológus szerint a kérdés megválaszolását nagyban segíti, ha a szülők megértik: a kamaszkor kritikus időszak, gyermekük pedig kezd felnőni.

Kiegyensúlyozott kapcsolat, kompromisszumokkal

A szülőknek el kell fogadniuk, hogy gyermekük nem kicsi már, és egy újfajta kapcsolat létrehozására kell törekedniük, melyben egyensúlyt képeznek a szülői elvárások és a gyermeki igények - ez csak kompromisszumok kialakításával lehetséges. Mindaddig, amíg a fiatal nem érzi úgy, hogy a szülei elismerik a jogát az önálló véleményformálásra, rengeteg vita zajlik le. Ha pedig nem születik megoldás, nem alakul ki az egyensúly a két fél között, az hosszútávon a szülőktől való eltávolodáshoz vezet.

A barátok tiltása helyett például jobb, ha engedjük, hogy a gyermek bevezesse a barátait a családba, akkor ugyanis képet kaphatunk arról a közegről, ahová tartozik, és szükség esetén tudunk is vele beszélni arról, hogy miért is vannak fenntartásaink a baráti körével kapcsolatban. Hasonló a helyzet a szabadidő eltöltésének módjával is: a szórakozóhely megválasztásába éppúgy nem tud igazán beleszólni a szülő, mint a barátok összeválogatásába. Néhány hasznos tanácsot adhat ugyan a szülő - kerülje a gyerek a túlzsúfolt, vagy túl olcsó helyeket -, de tiltani a szórakozóhelyek látogatását azért, hogy a gyermeket biztosan ne érje semmi baj, nem érdemes. Gazdag Enikő pszichológus szerint a szülőnek bíznia kell a gyermekében, és - őszinte és kiegyensúlyozott kapcsolat mellett - hagyni, hogy a gyermek maga érezze a határokat, beleértve azokat, amelyeket korábban a szülővel együtt húztak meg.

Amikor nem megy szép szóval

Ha a kompromisszumok sem segítenek, és úgy érezzük, a gyermekünk egyre jobban lázad, érdemes külső segítséget kérni. Ez egyrészt a családban rejlő problémák feltérképezése miatt is hasznos lehet - a kamasz hajmeresztő viselkedése akár otthoni problémákat is jelezhet -, másrészt amiatt is, hogy a szülők megtanulják, hogyan lehetséges egészséges kompromisszumokat kötni, melyek egyben a gyermek védelmét is szolgálják. A jó kommunikáció kulcsfontosságú: ha a gyerek érzi, hogy őszinte lehet a szüleivel, számít a véleménye, és kioktatás helyett támogatást kap, szinte biztos, hogy nyitott lesz a kompromisszumokra, és a probléma is kevesebb lesz vele.

Kassai Tini

Nézd meg a LIFE Magazin videóját a West Balkánban történt tragédiával kapcsolatban!