5 millió forintért bárkinek szülnek - Nagyító alatt a béranyaság

Hazánkban évek óta nem csitulnak az indulatok a béranyaság intézménye körül. Nem véletlenül, hiszen ma Magyarországon nem szabad, de nem is tilos kölcsönvenni egy idegen nő méhét arra, hogy kihordjon egy magzatot. Érzékelhetően káosz uralkodik hát a területen, a teljes körű jogi szabályozás hiányának pedig az is a következménye, hogy virágzik a feketekereskedelem a bérelt méhek piacán. A kiskapuk nyitogatása révén mindeközben pedig mindegyik résztvevő fél, a béranya, a szolgáltatást igénybe vevő pár és maga a gyermek is kiszolgáltatottá válik.

Bérbe adott méhek

A legegyszerűbb definíció szerint egy béranya gyermeket hord ki és szül meg valaki más számára. A béranyaságnak számos változata ismert, melyek között az egyetlen közös pont, hogy a petesejt megtermékenyítése minden esetben a béranya testén kívül történik. Van, hogy a béranya saját petesejtjeit termékenyítik meg a beavatkozást igénylő pár férfitagjának hímivarsejtjével, majd ezt az embriót ültetik be a béranya testébe, aki ebben az esetben tulajdonképpen vér szerinti anyának is számít.

Emellett az igénylő pár ivarsejtjeiből is létrehozhatnak embriót, majd ezt ültetik be a béranya méhébe. Ezt a módszert általában akkor alkalmazzák, amikor az ivarsejtek életképesek, de a pár női tagja nem alkalmas saját, vagy a baba életének veszélyeztetése nélkül a magzat kihordására. Egy harmadik változatban a pár nőtagjának petesejtjét termékenyítik meg egy idegen férfi hímivarsejtjével, és az így létrehozott embriót ültetik be a béranya méhébe.

Ma Európa számos országában - így Angliában, Németországban és Belgiumban - elfogadott a dajkaanyaság intézménye, az egészségügyben gyakorlattá vált, miközben hangsúlyozottan tiltják a pénzmozgást az anyaméhet kölcsönadó-kölcsönvevő felek között. Tény azonban, hogy ennek nyomon követése és ellenőrzése szinte lehetetlen, illetve csak akkor derülhet fény arra, hogy nem szívességi, hanem üzleti alapon történt a beavatkozás, ha a felek időközben konfliktusba keverednek egymással.

Az anyagi ellenszolgáltatást tiltja az európai gyakorlat, de a gyermek státusza, illetve, hogy a szülés után milyen módon kerül a gyermek a béranyától a "szüleihez", világos és tiszta, szerződésben lefektetett dolog. Fontos azonban tudni, hogy a béranya a szülést követően dönthet úgy, hogy megtartja a kicsit, és ez a döntés felülírja az előzetes szerződéseket.

Amerikában szabályozzák, hazánkban örökbefogadásként létezik

Amerikában egy 1985-ös, Baby M néven elhíresült ügy nyomán szabályozták először a béranya kérdéskörét, amikoris az alacsony társadalmi helyzetben élő béranya meggondolta magát, és a jómódú "megrendelők" peres úton kívánták maguknak követelni a kicsit. Az eset felkavarta a közvéleményt, és az évekig tartó per nyomán jöttek létre azok az irányelvek, amelyek a mai napig érvényesek e kérdéskörben az Egyesült Államokban. A legfőbb eleme az amerikai szabályozásnak is az, hogy a béranyaságnak csak akkor lehet létjogosultsága, ha az ingyenes szolgáltatás, ám a szülő nő dönthet úgy, hogy megtartja a gyermeket. Ez esetben a gyermek biológiai apja lehet az, aki gyermekelhelyezési pert indíthat.

Hazánkban nem ilyen egyszerű a helyzet. Ahogy azt dr. Sasvári Ádám jogásztól megtudtuk, a beavatkozásra csak külföldön kerülhet sor, nincs mód hivatalosan is elismert szerződések megkötésére, csak abban lehet reménykedni, hogy szülés után egy egyszerű, nyílt örökbefogadás keretében lesz a szülőké a gyermek - amennyiben a béranya lemond róla. Ha meg akarja tartani a kicsit, hiába a titokban megírt szerződés - amely természetesen ma bírósági úton nem kikényszeríthető -, a "megrendelő" pár baba nélkül marad. Máskor a "megrendelők" dönthetnek úgy, hogy mégsem kell a gyermek: akár azért, mert a várandóssági vizsgálatok során kiderült, hogy a baba nem teljesen egészséges, akár amiatt, hogy a béranya életformája nem volt az ínyükre. Ez esetben a béranya nem élhet egyetlen jogorvoslati formával sem, hiszen a baba az övé.

Internet adta lehetőségek

Persze, aki nagyon szeretne utódot, az szinte biztos, hogy hazánk jogalkotási téblábolását megkerülve a tettek útjára lép, és a lehetséges kockázatok ellenére megkeresi azokat a megoldásokat, amelyek mellett legalább az esélye felcsillan egy saját gyermek születésének.
Először is keres magának egy béranyát, mégpedig a lehető legegyszerűbb módon: az internet segítségével. Számtalan fórum lelhető a világhálón, ahol kereslet és kínálat találkozik. A fórumok bejegyzéseit végigolvasva az is gyorsan kiderül, hogy a legtöbb esetben szó sincs érzelmi alapon születő döntésről, hiszen nagyon kevesen vállalkoznak arra, hogy ingyen, szívességből adják kölcsön életet dajkáló méhüket. A béranya szerepének vállalása sok esetben inkább egyfajta megélhetési forrás, amikor valaki szorult anyagi helyzetéből menekülne a teste segítségével.

A béranya fellelése azonban csak az első lépés a baba születése felé, hiszen hazánkban nincs orvos, aki vállalkozna arra, hogy beültesse az embriót a dajkaanyába. Itt jöhet aztán képbe Románia vagy India: ha a gyermekre vágyó pár bírja erővel, idővel és persze pénzzel, ezeket az országokat felkeresheti, a béranyaság elfogadott dolog. A gyerek ára pedig milliós nagyságrendű: egy béranya körülbelül 3-5 millió forintot kér, emellett fedezni kell a várandósság alatt és a szülés kapcsán felmerülő költségeket, beleértve a külföldi klinikán történő beültetés költségét is. És még ekkor sem biztos, hogy az anya végül át is adja majd újszülött gyermekét.

LIFE MAGAZIN: Béranyaság