Hogy a terv valóban megvalósul-e, nem tudhatjuk, ahogy biztos diagnózist sem lehet előre, felelősséggel felállítani arról, hogy a változásnak lesznek-e tömegeket érintő hatásai, és hogy azok a hatások milyen irányba visznek. Nem tudhatjuk továbbá, hogy a tankötelezettség korhatárának leszállítása mellett milyen egyéb tervek mentén fogják támogatni az oktatást vagy az oktatásból kihulló gyerekeket. Milyen lehetőségekre számíthatnak azok, akik nem szeretnének kötelező módon továbbtanulni, lesznek-e például védett státuszú munkahelyek speciálisan zsenge korú munkavállalók számára.
Kudarc volt a 18 éves korhatár?
Abban sokan egyetértenek, hogy a tankötelezettség 18 éves korra való felemelése 2003-ban annak a jele volt, hogy az ország jó úton jár, hiszen az ennyire magas tanköteles kor csak az egészen fejlett és szociálisan érzékeny országok kiváltsága volt. És az alapelv is átgondoltnak, serkentő hatásúnak tűnt, hiszen arra lehetett számítani, hogy a lemaradó gyerekek, ha kellő időt kapnak az iskolarendszeren belül, a türelmi idő alatt képesek lesznek behozni hátrányos helyzetből fakadó lemaradásaikat. Tulajdonképpen az állam a gyerekek érdekeit védte a gyerek fejlesztésével, képzésével azok esetében is, akiknek szülei nem voltak motiváltak a tanulást, taníttatást illetően.
Fórum: 15 évesen dolgozik a gyerek? |
Kitekintés
Ha szétnézünk a világban, úgy tűnik, hogy a 16 éves korhatár a legelterjedtebb a tankötelezettség kapcsán, ettől csak néhány ország tér el - Ukrajnában 17 év, Belgiumban, Németországban és Kanada két tartományában 18 év a korhatár. Anglia és Új-Zéland pedig éppen most készül a jelenleg érvényben lévő 16 évről 18-ra emelni a korhatárt. A nálunk nagy vihart kavaró 15 éves korhatár Csehországban, Ausztriában és Szlovénában érvényes, a gyakori azonban a tanköteles határ 16 éves kornál való meghúzása, ez történik Portugáliában, Dániában, Írországban, Olaszországban, Norvégiában és Spanyolországban is.Pro és kontra
A korhatár lejjebb csúsztatása ellen szót emelők kérdései és érvei a következők:
- Mi történik majd azokkal a 15 éves, képzetlen és serdülőkoruk kellős közepén járó gyerekekkel, akik - döntésre éretlenül - elutasítják a továbbiakban a tanulás lehetőségét?
- Tudja-e valaki egészen pontosan, hogy előreláthatólag ez hány százalékát jelenti az érintett diákoknak?
- Lesznek-e munkahelyek, sőt védett státuszú munkahelyek az oktatásból kikerülő gyerekeknek? (A védett státusz alatt a fél vagy részmunkaidős munka fizikai-szellemi-lelki képességeiknek megfelelő feladatokkal értendő.)
- Milyen egyéb változásokra lehet számítani az oktatás terén, vagyis a képzési rendszer idomul-e majd a tervhez? Lesz-e lehetőség 15 éves korig szakmai képzésben részesülni, vagy az általános oktatás lesz az egyetlen, amit az állam garantál, és az érintett réteg tökéletesen képzetlenül lép a munkaerőpiacra? (Egyes feltételezések szerint további terv az 5+4 éves képzés, vagyis az általános iskolai képzés utolsó éveiben szakképzés indulna be.)
- Mi történik majd az iskolai gyereklétszám csökkenése miatt munkájukat elveszítő közalkalmazottakkal? Zárnak-e majd be iskolákat?
Családi problémák? Kérdezze bátran szakértőnket, Regős Juditot! |
Gondolatok fórumokról "Úgy gondolom, hogy a 18 éves korhatárt be sem kellett volna vezetni. Nagyon sok problémától szabadulnak meg a tanárok és a szülők is. Aki nem akar tanulni, felesleges kötelezni, mert nem fog. De a családi pótlékot se kapja. Ne azért tiltakozzanak a törvény ellen, mert állás nélkül marad tanár, hanem lássák be, hogy hátráltatják az oktatást, és a tanulni akarókat zavarják, sőt, sok-sok rosszat elkövetnek. Inkább valamilyen munkát kellene biztosítani nekik. El tudnék képzelni például olyat, hogy mondjuk vállalkozóknál, akik nem fizetnének esetleg utánuk semmit, apróbb dolgokat elvégezhessenek - takarítást, műhelyfestést, nagyobb áruházaknál feltöltést." |
Barátkozz a Life.hu-val az iWiWen és a Facebookon is! |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.