5 apró, de intő jel, hogy kiközösítik a gyereket a suliban

De miért szorulhat a közösség perifériájára egy gyermek, mi lehet az oka annak, hogy nem tud beilleszkedni, nem fogadják be a társak, sőt, egyenesen utaznak rá a többiek? A válasz egyszerű: a kiközösített gyermek más. Nem jobb, nem rosszabb. Más.

A külső adottságoktól a tanulmányi eredményig

Sokkal hamarabb céltáblává válik az a gyermek, aki valamilyen külső adottság miatt tér el a többiektől - például eláll a füle, túlsúlyos, vagy előnytelen a külseje -, vagy az, akinek a szülei esetleg nem tudnak lépést tartani a trenddel, és nem telik menő ruhákra. De céltábla lehet az is, aki valamilyen betegséggel küzd - cukorbeteg, esetleg tej- vagy lisztérzékeny, és ezért nem fogyaszthat olyan termékeket, mint a többi -, vagy akinek ügyetlenebb a mozgása, rosszabbak az eredményei, mint az átlagnak. Vagy ha sokkal jobbak: a kiemelkedő tanulmányi eredmény szintén ok lehet a kiközösítésre.
Egy azonban mindegyik esetben közös: a közösségében elutasítást és csúfolódást megélő gyermek önértékelése súlyosan sérülhet, és ha évekig gyötrődik a számára ellenséges környezetben, egy életen keresztül cipeli majd magával a kudarcot.

Apró jelek, melyek okot adhatnak az aggodalomra

Sok formája ismert a közösségen belüli kiközösítésnek, és fontos tudni, hogy ez a szociális agresszió egyik megnyilvánulása, mely még a harcedzett felnőtteket is kikészítheti. A gyerekeknél a legtöbb esetben megáll ott a dolog, hogy nem hívják játszani, nem ülnek mellé a padban, nem akarnak vele egy csapatba kerülni, és ennek hangot is adnak. Ha egy csoport közelébe lép a nem kedvelt társ, annak tagjai elhallgatnak, amikor pedig tovább sétál, összesúgnak a háta mögött, vagy éppen közösen kinevetik. Máskor csúfolni kezdik, esetleg különböző tréfákat eszelnek ki a kárára. Fellökik. Levegőnek nézik. A gyerek pedig szépen lassan áldozattá válik.

Egyes szakemberek szerint a másság önmagában nem elég, az áldozat szerepét vállalni kell, és ez egyféle személyiségtípust feltételez, vagyis szinte biztos, hogy a gyermek nem lesz képes egyedül megbirkózni a helyzettel. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a szülő időben észrevegye, és ha kell, lépjen, ha gyermeke a közösség áldozatává vált. A következő jelek szinte egyértelműen jelzik a bajt.

Szűkszavúvá, hallgataggá válik

Egyértelmű jel, hogy valami nincs rendben, ha az addig cserfes, mindenről beszámoló és nyitott gyermek elhallgat. Nem mesél, és a szülői kérdésekre szűkszavúan válaszol. Nem említi társait, és nincs a korosztályában barátja. Nem keresi még a családtagjai társaságát sem, nem megy sehová, bezárkózik a szobájába. Magányossá válik és iszonyúan lehangolt.

Éjszakai bepisilés

Biztos jelek a hirtelen fellépő vizelési panaszok is, vagyis ha azt észleljük, hogy a gyermek éjjelente bepisil, és e mögött nem vesepanaszok állnak. Ekkor legyünk résen, ez ugyanis elképesztő mértékű szorongásra utalhat.

Alvászavarok

Ha a gyermek képtelen elaludni, csak felkapcsolt lámpa mellett hajlandó bebújni az ágyába, vagy átsurran a szülőkhöz éjjel - bár utoljára tipegő korában tett ilyet -, szinte biztos, hogy súlyos ok áll a megváltozott alvási szokások hátterében.

Étvágytalanság

Iskolai gondokat jelezhet az étvágytalanság is: ha a kicsi egyik napról a másikra elveszíti addig megfelelő - vagy nagyon jó - étvágyát, csak turkálja az ételt kedvetlenül, és még kedvenc fogásai sem hozzák lázba.

Meglepően agresszív viselkedés

A kiközösített gyerek ok nélkül nekitámadhat kisebb testvéreinek, vagy éppen a szülővel szemben kezdhet minősíthetetlenül viselkedni. Az iskolából is érkezhetnek hasonló hírek, ilyenkor nagyon fontos, hogy ne lépjünk túl az agresszión, hiszen nagy valószínűséggel a társak átléptek egy nagyon érzékeny határt a gyermeknél.