Hajfestés - igen vagy nem? Mit mond a fodrász? Mit mond a bőrgyógyász?

Az ókor óta festjük

A nők mindenkori hiúságát jól mutatja, hogy az asszonyok már az ókorban bevállalták a közel sem kockázatmentes hajfestési procedúrát. A római nők a barbár népek szőke hajzuhataga láttán maguk is világos tincsekre vágytak. Kecskefaggyúból és bükkfahamuból készült szappannal mosták a hajukat, amely így szőkére vagy vöröses árnyalatúra fakult. (Aki megtehette, a foglyul ejtett germán nők hajából készült parókát viselt inkább.) A sötét középkorban a fekete és a gesztenyebarna hajat tartották szépnek. Itáliában a reneszánsz idején a sűrű, szőke haj volt a divat. A kívánt színt úgy érték el, hogy órákat töltöttek a napon (tudták, hogy a nap kiszőkíti a hajat), a hatást pedig különböző főzetekkel fokozták. Egy 1596-ból származó recept szerint a lúgban forrósított kámfort bukszuslevéllel, bukszuság forgácsával, vérehullató fecskefűvel, árpaszalmával, tölgyfaforgáccsal, csillagfürttel és borsó lisztjével főzték össze. Az így készült koktél vörössé változtatta a tincseket. A rokokó idején a paróka egy időre megoldotta a hajszín kérdését. III. Napóleon felesége, Eugénia császárné korában viszont már nem volt divat a vendéghaj, ezért ismét az otthon készült főzettel érték el a nők azt a vörösesszőke árnyalatot, amelyet az uralkodó neje hozott divatba. Az órákig tartó, sokszor balul sikerült procedúrát csak a 20. század elején váltották fel biztonságosabb módszerek, de a hajfestés még a 21. században sem teljesen veszélytelen.

Mit mond az orvos?

Bőrgyógyász szakértőnk, dr. Kaszab Csilla orvosi szempontból sincs a hajfestés ellen - ő maga is melíroztatja a haját -, viszont óva int a drasztikus változtatásoktól, ahogy a tartós, sok éven át tartó hajfestéstől is. "A hajfesték roncsolja, tönkreteszi a haj szerkezetét, és a hajhagymákat is károsítja. Minél idősebbek vagyunk, annál kevesebb hajhagymánk van, a ritkulás folyamatát a tartós hajfestés tovább erősíti" - mondja. A praxisában a leggyakrabban olyan páciensek fordulnak meg, akiknél a tartós hajfesték okozott allergiás reakciót. A bűnös a PPD (para-fenilén-diamin) nevű, erősen allergén összetevő, amely, mint mondja, még az egyes biónak hirdetett termékekben is felellhető.

A hajfestés után néhány nappal a szépülni vágyó alany egyszer csak azt veszi észre, hogy bepirosodik a bőre, viszketni kezd, komolyabb esetben a szem és a száj körül felhólyagosodik a bőre. Ezt hívják szaknyelven allergiás kontakt dermatitisznek, amely egy gyulladásos bőrbetegség, kiváltója pedig a kémiai allergén anyagok. "A megoldás az lenne, hogy mindenki allergiatesztet végez vagy végeztet hajfestés előtt" - mondja a doktornő. Erre a lépésre egyébként az otthoni hajfestékek használati utasításában is figyelmeztetnek, és pontos leírás szerepel, hogyan kell a tesztet végrehajtani. A kérdés csak az, hogy vajon hányan veszik a fáradságot erre. Valószínűleg nem elegen, pedig a bőrpirosodásnál és a viszketésnél sokkal súlyosabb reakciók is felléphetnek. Kialakulhat ödéma, majd azt követően fulladásos állapot is fellépett. A legtöbben ilyen esetben azonnal kórházi kezelésre szorulnak. "Ilyen nem egyszer vagy kétszer fordul elő évente, hanem sokkal gyakrabban" - mondja dr. Kaszab Csilla. Vajon megoldás lehet a természetes hajfesték, mint például a henna? A doktornő szerint ez sem biztos módszer, hiszen "csak azért, mert valami természetes alapanyagokból áll, még létrejöhet allergiás reakció".

Az otthoni hajfestékekkel az a baj, hogy egy adott ország átlagához igazítják; átlagos hajmennyiséget és hajminőséget vesznek alapul. Ha viszont egy kicsit is eltér a haj ettől, akkor nem lesz esztétikus a végeredmény." Gábor azt is elmesélte, hogy a közönségtermékek - tehát amit mi is megvásárolhatunk bármelyik illatszerüzletben vagy -osztályon - jó 5-6 évvel le vannak maradva a legújabb fejlesztésektől. A gyártók ugyanis mindig a professzionális, fodrászatokban használt termékekbe teszik a legújabb innovációkat. Őt hallgatva biztosak vagyunk benne, hogy érdemes a profiknál maradni minden tekintetben.