Csendben kell szülniük, nehogy megzavarják a szellemeket

Fekvés helyett függőlegesen

A modern kórházakban bevezetett háton fekvő póz a szülőágyon korántsem nevezhető természetesnek. Legfeljebb praktikusnak, hiszen a szülésznő vagy az orvos kényelmesen és könnyen hozzáfér az anyukához és a babához, jobban tudják ellenőrizni a szülés előrehaladtát, és ha komplikáció merül fel, gyorsabban be tudnak avatkozni. Pedig valójában a függőleges helyzet lenne a természetes, ahogy például Afrika, Dél-Amerika vagy Ázsia egyes területein. Ha ugyanis az anyuka állva, ülve vagy térdelve szül, gyorsabban tágul a méhszáj, a baba magától veszi fel az optimális pozíciót, a fejecskéje könnyen utat talál a szülőcsatornában, ritkábbak a komplikációk, és a kicsi hamarabb világra jön, hála a gravitációnak.

Marokkóban a várandósság alatt a nők nem foghatják össze a hajukat. Indiában is ki kell a kismamáknak bontaniuk szülés alatt a hajukat, emellett le kell venniük az amuletteket, gyűrűket, karpereceket és nyakláncokat, ezen kívül a ház minden ajtaját és ablakát ki kell tárni, hogy a jó szellemek bemehessenek. Mexikóban ezzel szemben minden nyílászárót gondosan be kell zárni. Ez a szokás Franciaországban sem idegen, ott még alaposan be is fűtöttek, így "füstölték ki" a gonosz démonokat. Ázsiában pedig a kisded első hónapjában folyamatosan tűznek kell égnie a házban, ezzel védve az ifjú családot a rontástól.

Köldökzsinór és placenta

A köldökzsinórnak és a méhlepénynek szerte a világon más-más jelentőséget tulajdonítanak. Míg nyugaton ezeket azonnal eltávolítják, addig keleten és délen különleges fontosságot tulajdonítanak nekik, és számtalan rítus fűződik hozzájuk. Van, ahol a placentát pálma- vagy avokádófa alá temetik, hogy a növény gyorsabban növekedjen, ezáltal egészséget, bőséget és termékenységet hozva a családnak. Indiában és Mexikóban a köldökzsinórt kiakasztják a házban, Törökországban pedig megőrzik. Egyes népek megeszik a köldökzsinórt és a placentát, annak reményében, hogy az majd megvédi őket a kólikától és más betegségektől.

Más vidékeken úgy tartják, hogy a méhlepény az újszülött ikertestvére, természetfeletti módon kötődik a kisbabához, ezért megőrzik azt. A Maliban élők szerint viszont a placenta megbetegíti a kicsit, ezért az apának egy kosárba téve el kell temetnie a kimosott és megszárított lepényt, Dél-Amerika néhány régiójában, Koreában és La Réunion szigetén pedig elégetik a placentát. Kambodzsában ezzel szemben egy banánlevélbe csomagolva három napra a csecsemő mellé teszik, ezután pedig a ház padlója alá ássák.

Természetesen szoptatni

Dél-Amerikában az anyák több mint 92 százaléka szoptatja a gyermekét, Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben 94,5, míg Afrikában több mint 98 százalékos ez az arány. Európában és hazánkban az ezredforduló óta jött ismét divatba az anyatej, és szerencsére egyre többen választják a szoptatást a tápszerek helyett. A szoptatás előnyeiről ódákat lehetne zengeni, de egy mali közmondás sokkal jobban kifejezi a fontosságát: "Ha nem adod a melledet a gyermekednek, nem adsz neki semmit". De ugyanígy gondolkodnak Sri Lankán is, szerintük az az anya nem szereti eléggé a gyermekét, aki üvegből eteti. Indiában pedig azt tartják, hogy az anyuka a tejjel a gyermek jellemét is táplálja.