Karcsúnak lenni ijesztő? Amikor a lélek nem engedi lefogyni a testet

Azt régóta tudjuk, hogy túlsúlyos úgy lesz valaki, hogy több kalóriát visz be a szervezetébe, mint amennyit eléget. Azonban a mértéktelen evésnek általában pszichológiai okai vannak - egy lelki problémára adott válaszreakció, s amíg az eredendő okot nem sikerül megszüntetni, addig a fogyókúra sem lesz hatásos.

Az étel, mint...

A mindennapi ételeink nem csupán éhségünket csillapítják: ki ne látott volna boldogtalanságában csokit majszoló nőt, vagy egy jóízű ebéd láttán mosolygó arcot? Egyeseknek azonban az ennivaló jelentése mindezeken túlmutat: biztonságot, vigasztalást, védelmet, feszültséglevezetést és akár fájdalomcsillapítást is jelenthet. Ha valaki nincs tisztában a motivációival, érdemes megfigyelnie magát: milyen helyzetben érez késztetést az evésre még akkor is, ha egyébként jóllakott. Egyesek az önértékelési vagy párkapcsolati gondjaikat vezetik le, mások a szüleikkel támadt régi konfliktus elől menekülnek, és még folytathatnánk. Ráadásul a felgyülemlett zsír miatt sokan erősebbnek és védettebbnek érzik magukat, és attól félnek, hogy lefogyva jelentéktelennek számítanak majd.

Hogyan lesz a plusz kalóriából lelki vigasz?

A csoki - mint endorfinforrás - már régóta ismert kedélyjavító szer. De azt, hogy az étel egyenlő a boldogsággal, már csecsemőkorunkban átéljük: a táplálkozás az első időszakban az édesanya megnyugtató közelségét is jelenti. Az anyukák pedig, látva a kicsi elégedettségét, sokszor bármiféle sírásra azonnal etetéssel reagálnak, s így kialakítanak egy erős kapcsolatot például az egyedüllét vagy félelem és az evés között. Felnőttként aztán stresszhelyzet vagy lelki sérülés esetén a régi beidegződés előjöhet, és bánatunkban addig eszünk, ameddig csak tudunk. Az, hogy emiatt meghízunk, amitől még boldogtalanabbnak érezzük magunkat, csak rátesz egy lapáttal, és kialakul az ördögi kör. A túlsúlyos emberek kedélyessége és nyugodtsága sokszor csak látszólagos: saját egyedüllétüket, félelmeiket és agresszióikat fojtják a habzsolásba.

Lefogyni ijesztő

Amiatt is ragaszkodhat valaki a túlsúlyához, mert vékonynak lenni számára igenis félelmetes. Hiába tesz ki a tükör mellé karcsú és boldog nőkről képeket, számára a normál testsúllyal valamiféle ijesztő állapot társul. Például a karcsú nők szexuálisan vonzóbbak a férfiaknak, így a nők plusz kilóikkal egy régi kellemetlen élményt vagy gyermekkori zaklatást kompenzálhatnak. A vékony nők az modern kori elvárásoknak is megfelelnek: szépek és vékonyak, mint a hírességek. A családtól vagy a környezettől érkező elvárások ellen aztán remekül lehet tiltakozni az elhízottsággal. Férfiaknál a kövérség, a nagy test pedig gyakran a hatalom érzésével párosul: az illető már csak azért sem fogy le, mert akkor újra a cingár férfiaknak kijáró előítéletekkel kéne szembenéznie.

Depresszió

A kedvetlen ember nem szívesen áll neki semminek sem, pláne ha önsanyargatásról van szó. Ráadásul sok depressziós és elhízott ember az őt ért megaláztatások miatt annyira nem bízik magában, hogy a biztos kudarc tudatában neki sem áll semminek, inkább otthon eszik magányosan. E kettő pedig, azaz a túlsúly és a krónikus rosszkedv általában együtt jár.

Ahhoz, hogy az időnkénti tompa kétségbeesésből és fásultságból kiszabaduljon valaki, sokszor elég egy barát vagy segítő, aki egy ideig helyette is elhiszi, hogy képes változtatni az életén. Segítség mellett sokszor az elhízottság miatt jelentkező ijesztő betegségek jelenthetnek még elegendő motivációt. Amiatt a tévhit miatt, mely szerint csak éhezés árán lehet lefogyni, sokan az elkezdett diétától futamodnak meg: kutatások is kimutatták, hogy az éhségérzet csak fokozza a rosszkedvet, és a fogyásban sincs akkora szerepe, mint például a mozgásnak. Így a helytelen módszerrel fogyókúrázó illető nem látja az eredményét a diétának, csak fokozódó rosszkedvét érzékeli, amit aztán evéssel orvosol.

Búcsú a kilóktól és a lelki problémáktól is

Attól, hogy a túlsúly mögött lelki problémák állnak, a sok zsír még ugyanúgy veszélyt jelent, amitől jobb megszabadulni. Ehhez egyszerre van szükség pszichológiai és dietetikusi segítségre: nem elég lelki gondozásra járni és továbbra is napi ezerötszáz kalóriát bevinni a szervezetbe. A diétát és a mozgást össze kell kapcsolni a lelki gondok megoldásával, a kettő együtt vezet csak eredményre. Ha az illető szembe tud nézni saját érzelmeivel, akkor a fogyáshoz is elég erőt érez majd magában, a mozgással pedig egy újfajta feszültséglevezető módszert ismer meg. A habzsolás pedig szép lassan elveszíti az értelmét.

Elindult az Ez zsír! fogyókúrás- és életmódprogramunk! REGISZTRÁLNI SZERETNÉK! Csatlakozz hozzánk iWiW-en és Facebookon!