Svájcban már tilos mikrohullámú sütőt reklámozni - Akkor most káros, vagy nem?

Káros sugarak - már a mikrosütő-reklámokat is tiltják

Sok ételszállító cég forgalmaz műanyag dobozokban diétás, kalória- vagy szénhidrátszegény ételeket, melyeknél a főzéssel sem kell bajlódni: egyszerűen csak levesszük a fedőfóliát, és dobozostul bedobjuk a mikróba, pár perc múlva pedig ehetjük az egészséges ebédünket. A mikrohullámú sütő ellenzői szerint viszont több kárt okozunk a melegítéssel, mint gondolnánk. A gond nemcsak a sugárzással van, hiszen a mai mikrosütők ajtaja kellően le van árnyékolva, hanem egészen mással. A mikróban bekapcsolás után a mikrohullámok rezegtetni és forgatni kezdik az ételben lévő sejteket, s az így keletkező súrlódási hőtől melegszik fel az étel. Eközben a fehérjék, ugyanúgy, mint normál főzés közben, denaturálódnak, de még ezzel sincsen probléma. Az igazi baj az, hogy a vízmolekulák szerkezete is megváltozik, élettani szempontból károssá válik. A szervezetben pedig a degenerált molekuláktól nem várhatunk egészséges sejtépítést. Ezt tekinthetjük ugyan rémhírnek, de az adatoknál ékesebben beszél az a tény, hogy Svájcban, Franciaországban és más országokban is egy ideje tilos mikrohullámú sütőket reklámozni.

Egy érdekes kísérlet

A mikrohullámú sütő káros mivoltára már 1992-ben fény derült, az eredményeket a svácji Raum und Zeit hasábjain tették közzé. A svájci Biokémiai Intézetben és a Környezetbiológiai Tanácsadó Intézetben svájci kutatók 8 önkéntesen tesztelték a mikróban melegített ételek hatásait. A résztvevők 2-5 naponként megváltoztatott ételeket, italokat kaptak: tejnél például először biotermelőtől hozott nyers tejet, aztán ugyanazt felforralva, majd gyárilag pasztőrözött tejet, legutoljára pedig a gyárilag pasztőrözött tej mikrohullámú sütőben felforralt változatát. Zöldségek közül ugyanezt a sort követték, először nyers biozöldségeket adtak az alanyoknak, majd ugyanezt hagyományos módon megfőzték, ezután fagyasztott verziót kaptak, utoljára fagyasztott zöldséget mikróban melegítve. Bizonyos időközönként az étkezések után vért vettek a kísérletben szereplőktől, melyek elemzése után kiderült, hogy a mikrózott tej és zöldség fogyasztása döntően meghatározó eltéréseket okozott a vérben: az összes hemoglobinérték és a HDL, illetve LDL koleszterin aránya is csökkent, emellett a limfociták - a nyirokszöveteinkben termelődő fehérvérsejtek - szintje is rövid időre ugyan, de drasztikusan lecsökkent. Ráadásul fényérzékeny baktériumok segítségével az is kiderült, hogy a mikrohullámú energia igenis felvehető mikróból kivett táplálék útján is, így a vizsgálatok végső eredménye az lett, hogy mikrózott ételek, italok fogyasztása után az emberi szervezetben káros folyamatok indulnak el, melyek egy legyengült szervezetben akár a rák kialakulásának is kedvezhetnek. A teljesség kedvéért itt tegyük azonban hozzá, hogy rákkeltő folyamatok a hagyományos főzés és sütés közben is keletkezhetnek, pláne ha odaégetjük az ételt, vagy többször felhasznált olajban sütünk, így a hagyományos főzésnél is oda kell figyelnünk, hogy elkerüljük a káros folyamatokat.

A mikrózott víz öntözésre sem jó?

Persze a svájci kísérlet nem az egyedüli volt a sorban, egy 2006-os magánkísérlet azonban nagyon is említésre méltó: egy angol hölgy két, azonos állapotban levő növénykéjét kétféle vízzel öntözte: az egyiket mikróban melegített, majd lehűtött, a másikat pedig tűzhelyen melegített és lehűtött vízzel. A szegény mikrós vízet kapó növénynek kilenc nap kellett, és egyszerűen elpusztult. Így bár házilag és korántsem hivatalosan, de igazolható, hogy a mikró nemcsak a belőle kiáramló sugárzás miatt lehet káros - a növénykék messze voltak a készüléktől -, hanem a benne melegített ételek-italok megváltoztatása miatt is.

Így, hacsak nem akarjuk kitenni magunkat némi egészségkárosodásnak, csak a legszükségesebb esetekben használjuk a mikrót, és akkor se tegyünk bele műanyag dobozban semmit - a meleg hatására kioldódó, káros BPA az azóta betiltott cumisüvegek esetéhez hasonlóan a mi szervezetünket is károsíthatja.

Hogyan melegít a mikrohullám?

Mikrohullámú sütőt - melynek ételeket melegítő hatását egyébként még az 1940-es években, véletlenül fedezték fel - 1952 óta használunk, s bár az első készülék még több száz kilós, 180 centi magas volt, és sokkal nagyobb arányban sugárzott, mára a modern változata úgy elterjedt, hogy szinte nincs is háztartás nélküle - annak ellenére, hogy 1970 óta folyamatosan jelennek meg cikkek esetleges egészségkárosító hatásairól. A melegedést a már említett molekularezegtetés által keletkezett súrlódási hő okozza, ehhez a mai gépek 2,45 GHz-es mikrohullámokat használnak, és a speciális ajtó pont azt a cél szolgálja, hogy ez az egyébként káros sugárzás ne jusson ki a sütőből. Az egész berendezés lelke, mely a magas frekvenciájú elektromágneses hullámokat adja, a magnetron, melyben az elektromos energia mikrohullámú energiává alakul. A két ventilátor közül az egyikre a magnetron hűtése miatt van szükség, a másik a készülék sütőterében keringeti a levegőt. A forgó tányért az egyenletes melegedés miatt használják, mivel a gép állóhullámokkal melegíti - belülről kifelé - az ételt.

Elindult az Ez zsír! fogyókúrás- és életmódprogramunk! REGISZTRÁLNI SZERETNÉK! Csatlakozz hozzánk iWiW-en és Facebookon!