A jövőben nem lesz kövér senki?

Az egerek már fogynak

Egy korábbi élelmiszeripari kísérletben már használták azt az anyagot, mely most a kövér egereket fogyasztja: a szomatosztatin nevű hormon mértékének befolyásolásával többek között kevesebb zsírt tartalmazó sertéshúst akartak létrehozni, de végül mesterségesen túletetett egereknél is sikeresnek bizonyult. Az anyagcsere lassulásáért felelős szomatosztatin elleni oltással ugyanis egy hónap alatt a kísérleti egerek oltott fele jelentős fogyást ért el, miközben ugyanannyi kalóriadús táplálékot kaptak, mint oltatlan és egyre hízó társaik. Ez amiatt történhetett meg, mert a szomatosztatin, melyet agyunk és emésztőrendszerünk termel, különböző más hormonokkal kapcsolatba lépve lassítja az anyagcserét: az elhízás elleni oltás pedig ráveszi a szervezetet a szomatosztatin elleni védekezésre, így a felgyorsult anyagcsere miatt a kilók diéta nélkül is leolvadnak. A sikeren felbuzdulva egy éven belül a szert embereken is elkezdik majd tesztelni, de több kutatónak is kétségei támadtak, többek között a szervezet hormonegyensúlyát féltik, de abban sem bíznak, hogy az elhízást mint komplex problémát egyetlen oltással meg lehetne oldani.

Súlyos gondok

Nem csoda, hogy a kutatók nagyon igyekeznek megoldani az elhízás problémáját: csak hazánkban minden ötödik ember túlsúlyos, de Amerikában már a lakosság kétharmada többet nyom a kelleténél. A világon 500 millió elhízott és 1,4 milliárd túlsúlyos ember él - persze a legtöbbjük fogyni akar, a túlsúlyosak száma mégis évről évre nő. Mindez nemcsak az esztétikai élmény miatt okoz gondot: az elhízás okozta betegségek rengeteg ember életét rövidítik meg vagy teszik problémássá, és évente 2,8 millió haláleset köthető hozzá. Mindez anyagilag is megterhelő minden országnak: a kövérek nemcsak rengeteget esznek, de betegségeik kezelése is sokba kerül. Ahhoz, hogy 2030-ra a jóléti országok lakosságának fele ne legyen elhízott, valahogyan védekeznünk kell. A gyorséttermekhez szokott, lusta embereknek megoldást jelenthet az oltás, de az egészséghez ez valószínűleg kevés lesz: az életmódváltást ugyanis egy oltás sem helyettesítheti.

Az egészségtelen ételek nem csak hizlalnak

Az elhízás elleni oltással kapcsolatban nem csak a mellékhatások vagy a hormonegyensúly felborulása miatt lehetnek kifogások: a zsíros, szénhidrátokban gazdag, de vitaminban és ásványi anyagban szegény ételek nemcsak súlygarapodást okoznak, de mivel nem nyújtanak megfelelő táplálékot a szervezetnek, hiánybetegségekért, illetve szív- és érrendszeri gondokért is felelősek lehetnek. Az egészségtelen ételekről tehát a vékony embereknek is le kéne szokniuk, és gondoskodni a zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban gazdag táplálék beviteléről, illetve a rendszeres, egészségvédő sportról. Mindezeket ugyanis általában csak akkor építjük be az életünkbe, ha a túlsúly vagy valami betegség miatt bajba kerülünk - az oltással pedig az elhízás már nem hívná fel a figyelmet helytelen szokásainkra. Amíg nem találnak fel olyan injekciót, mely a sportolás és az egészséges ételek fogyasztásának terhét levenné a vállunkról, jobban járunk, ha ragaszkodunk az életmódváltáshoz - még ha néha próbára is teszi akaraterőnket.