Anyu, mit csináltok? Szex kisgyermek mellett

2013.03.02.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Sok szülő retteg attól, hogy csemetéjük pont akkor robban be a hálószobába, amikor ők éppen összebújnának. Vagy még rosszabb, ha akkor érkezik a kicsi, amikor anyu és apu - Majsai László szakértő szavaival élve - épp nagyon szereti egymást. Mariann is ettől tart, így kérdéseivel a Life.hu pszichopedagógus, nevelési tanácsadó, terapeuta szakértőjéhez fordult.

"Tisztelt Majsai László!

Az alábbi problémával fordulok önhöz: a kisfiam nemrég kapott saját szobát, de fél, nem tud aludni, stb. dolgok miatt szinte minden este benyit és átjön a szülői szobába. A kérdésem az lenne, hogyan lehet kedvesen leszoktatni erről. A párommal ugyanis attól tartunk, hogy esetleg épp rosszkor jön át, és olyat lát, amit nem kellene.

Ezzel kapcsolatos a másik kérdésem is: mit tegyünk akkor, ha egyszer 'rajtakap' minket? Mit kell mondani ilyenkor? Mit csinál apu anyuval? Milyen válaszok okoznak a legkisebb sérülést, de adnak kielégítő magyarázatot számára?

Válaszát előre is nagyon köszönöm.

Üdvözlettel,
Mariann"

Kedves Anyuka!

Elsősorban a "szülői szobába" való bejárással/nyitogatással elsősorban nem az a probléma, hogy "rajtakapják" önöket egy intim helyzetben. Sokkal inkább az, hogy ilyenkor a gyermek alvása nem pihentető, nem nyugodt kellőképpen, így valószínű, hogy a következő napja sem lesz zavartalan, kiegyensúlyozott.

Másodsorban a gyermekek életében mindig a változás okozza a legnagyobb "traumákat" (testvér érkezése, közeli személy elvesztése, óvoda-/iskolakezdés, válás, és ilyen a költözködés, vagyis az új szoba, sőt az első saját szoba is). Minden olyan dolog, ami kizökkenti a megszokott, biztonságot nyújtó helyzetéből, kisebb-nagyobb problémákat (viselkedésváltozás, alvás-/étkezésgondok, érzékenyebb reakciók, felboruló rítus- és szokásrend) okozhat. Ezek általában időszakosak, az új helyzet elfogadása, megszokása után elmúlnak.

A leszoktatáshoz mindenképpen türelemmel fogjanak hozzá. Semmiképpen ne "fogadják be" a szülői ágyba! Kísérjék vissza a sajátjába, nyugtassák meg halk szóval, simogatással, öleléssel és várják meg - tudom, ez néha szörnyen fárasztó, illetve kínos a pihenni vagy épp "másra" vágyó szülő számára -, amíg a kicsi visszaalszik.

A "Mit kell ilyenkor mondani?" kérdésre: először is - a helyzethez képest - maradjanak nyugodtak. Semmiképpen nem jó, ha ilyenkor ijedten vagy dühösen rákiáltunk a gyermekre. A hangok, a látvány önmagában is szokatlan neki, nem szerencsés, ha a szülői reakció is az. Arra kell a hangsúlyt helyezni, hogy a szülők nagyon szeretik, és ezért ölelik, simogatják, érintik meg egymást. El lehet mondani, hogy ez a felnőttek között természetes viselkedés, amellyel kényeztetik egymást és kölcsönösen örömet szereznek egymásnak. Hogy milyen "mélységig" érdemes elmélyülni a témában, az a gyermek érettségétől, illetve a befogadóképességétől függ, ezt önöknek kell tudni!

Pár egyszerű praktika
Legyen valami ágyközelben, amivel a testek gyorsan eltakarhatók (a hangok általában nagyobb félelmet váltanak ki a kisebbekből, de a látvány is zavaró lehet), vagy "véletlenül" álljon az ajtó mögött egy "ottfelejtett" szék vagy párna, ami lassítja a betoppanást. Azért kulcsra ne zárják az ajtót.

Üdvözlettel,
Majsai László

Tedd fel kérdéseidet az info@life.hu címen! Kérdéseddel együtt azt is írd meg, hogy a Life.hu melyik szakértőjétől szeretnél választ kapni. Ezt követően hamarosan megjelenik a cikk, amely segítséget nyújthat számodra.

Kövesd a Life.hu-t a Facebookon is!