Lisszabon: Európa egyik legélhetőbb fővárosa

A város bölcsője: a Szent György-fellegvár

A középkori citadella, amely a kutatások szerint a város bölcsőjének is tekinthető, közlekedés szempontjából kivételnek számít: a legendás 28-asról át kell szállnod a 38-as vagy a 12-es villamosra ahhoz, hogy eljuss ide. De mindenképpen megéri, hiszen a Tajo-hegy tetejéről csodás kilátás nyílik a régi, középkori eredetű Alfama negyedre, a Tejo folyóra, de tulajdonképpen az egész várost áttekintheted innen. Az Ulisses-torony sötétkamrájában periszkópon keresztül nézheted meg a város körpanorámás látképét, de multimédiás show keretében is megismerkedhetsz a város múltjával. A portugál uralkodók számára egészen a 16. századig védelmi központként szolgált a citadella: Vasco da Gamát is itt fogadták, hogy számot adjon az utazásairól. Ezután azonban romlásnak indult az épület, csak 1938-ban állították helyre, és vált a város egyik legvonzóbb látnivalójává.

Ha nem a luxusra utazol: Alfama

A középkori városnegyed a Lisszabon jelentős részét elpusztító 1755-ös földrengés során is épen maradt. A legjobb, ha a Szent György-fellegvárból indulsz a felfedezésére, a Santa Luzia-templom mögötti lépcsőkön egyenesen a városrész szívébe jutsz a lejtős utcácskákon. Régen halászok, munkások és szegények éltek errefelé, és a városnegyed ma sem a luxus főhadiszállása. A hangulata viszont egyedülálló, érdemes hosszan sétálni a szűk sikátorok labirintusában (sötétedés után persze nem árt némi óvatosság). Keresd fel az Ermida de Nossa Senhora dos Remedios-szentélyt, amely a halászok számára szolgált imahelyként, és amelynek belsejében a jellegzetes azulejo-csempéket is megnézheted.

A felfedezések korának emléke: a Jeromosok kolostora

Az ország aranykorának kiemelkedő emléke, valamint a portugál történelem számos híres és előkelő alakja (köztük több király, valamint a felfedező, Vasco da Gama) temetkezési helye a Jeromosok kolostora, amelynek alapkövét 1501-ben tették le. Az épület kapui a korabeli kőfaragás valóságos mesterműveinek számítanak, de a templom belseje is lélegzetelállító. A Jeromosok rendjének feladatai közé tartozott, hogy lelki útmutatást adjanak a tengerészeknek és imádkozzanak a királyért - így aztán nem véletlen, hogy a kolostor belsejének díszítése a tengeri motívumokat idézi. Az oltár közelében pedig márványelefántok őrzik a királyi szarkofágokat.

A felsőváros: Barrio Alto

Szintén középkori eredetű negyed, régen a prostituáltak és egyéb bohém népek gyűjtőhelye volt, ma inkább egy romantikus film díszleteire emlékeztet színes házaival, kőkeretes ablakaival, apró boltocskáival, fado-kávéházaival. Nem véletlen, hogy sokak kedvence ez a nyüzsgő, bohém városrész. Ha egy kicsit elegánsabb vizekre eveznél, itt található a Chiado kereskedelmi negyed, amely csillogó üzletekkel és elegáns kávéházaival várja a látogatókat.

Lift a városban: az Elevador de Santa Justa és a Baixa

A vasszerkezetű tornyot, amely tulajdonképpen nem más, mint egy 45 méter magas utcai lift, egyesek szerint maga Gustav Eiffel tervezte, mások viszont állítják, hogy egy tanítványának munkája. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy 1900-ban kezdték építeni, és egyszerre legfeljebb 20 ember szállhat be a kabinjába. A felvonó tetejéről kiválóan feltérképezheted a Baixának nevezett belvárost, ahol a lifttel lemenve folytathatod a városnézést. Az 1755-ös földrengés után újjáépített városrész mértani pontossággal tervezett, merőleges utcácskákból áll, ma a hivatalok és bankok székhelye. Egyik legforgalmasabb terén, a Rossión rendezték régen a bikaviadalokat, sokáig ez volt Lisszabon központja. A Rua Augusta pedig elegáns üzleteivel, utcai zenészeive,l festőivel gondoskodik az arra járók szórakoztatásáról.

A város katedrálisa: Sé Catedral

A katedrálist a 12. században, a mórok kiűzése után egy mecset helyére építették. Mivel a földrengések többször is kárt tettek az épületben, folyamatos a felújítás és a régészeti feltárás. Leghíresebb ereklyéi, a Szent Vince-relikviák például szintén elvesztek egy nagy földrengés során, de mivel a kerengő alól újabb és újabb régészeti leletek kerülnek elő, egyáltalán nem kizárt, hogy egyszer rájuk bukkannak a régészek. A katedrális bejáratánál áll Páduai Szent Antal keresztelőmedencéje, amelyben a későbbi szentet a hagyományok szerint keresztelték.