Plasztikai műtéttel a jobb állás reményében

A 2013-ban feldolgozott és közzétett országos statisztikai adatok szerint a szépítő műtétek térségbeli központjának számító Dél-Korea klinikáit felkereső ázsiaiak több mint 25 százalékát egyetemisták tették ki, de a kínai nagyvárosok plasztikai sebészeit megkérdezve hasonló a helyzet országon belül is. Az arcszépítő beavatkozásra vállalkozó fiatalok elsősorban apróbb „kiigazításokra" jelentkeztek, és kívánságlistájukon leggyakrabban az orrplasztika szerepelt, de szemhéj-felvarrásra valamint zsírleszívásra is sűrűn vállalkoztak - ez utóbbi beavatkozás különösen a férfiak körében volt népszerű.

A frissen végzett kínai fiatalok olyannyira elszántak, hogy mondhatni még meg sem száradt a tinta a diplomájukon, az első állásinterjúkat megelőzően - a főszezonnak számító időszakban, július és augusztus hónapokban - helyenként finomítanak, lágyítanak jellegzetes vonásaikon. A számok nem hazudnak! A Sanghajban elvégzett plasztikai műtétek 60 százalékában huszonévesek feküdtek kés alá. Sőt mi több, a klinikák ezt a hullámot meglovagolva kimondottan fiatalokat megcélzó magazinokban és az interneten is több tucat hirdetéssel igyekeznek „becsalogatni” az egyetemistákat, és nem ritka az sem, hogy a diákigazolvány felmutatásával komoly kedvezményekhez jutnak a tanulók.

Mivel magyarázható a plasztika iránt tanúsított ilyen fokú lelkesedés az ázsiai fiatalok körében? Egy, a témában végzett közvélemény-kutatás erre próbált fényt deríteni: a megkérdezettek túlnyomó részének meggyőződése, hogy a munkaadók amolyan íratlan szabályként a jobb kinézetű felvételizőt választják, következésképpen társadalmi státuszuk emelkedését és elhelyezkedési esélyeik növekedését remélik a plasztikai műtéttől.

„Nagyon szomorúnak tartom ugyan, de valóban így van: a munkát kereső, karriert építő fiatalok úgy gondolják, hogy a harmonikusabb esztétikai megjelenés segíteni fogja őket céljaik elérésében, s talán sok esetben igazuk is van - állítja dr. Varga Klára plasztikai sebész. A kelet- és közép-ázsiai országok lakosai között igen gyakori az a vágy, hogy a mozifilmekben, újságokban, interneten megismert - elsősorban európai - arcok mintájára módosítsák megjelenésüket, abban bízva, hogy ennek segítségével gyorsabban és magasabbra juthatnak a karrierjük létrafokain. Náluk megállíthatatlanul tör előre a plasztikai sebészet terén az úgynevezett ’nyugatosítás’, ami az orrplasztika esetében az orr kiemelkedőbbé tételét, a szemhéj-plasztikák esetében a kerekebb, nagyobb szemrés kialakítását jelenti. Az utóbbi beavatkozás különösen népszerű a fiatal lányok körében. Hazánkban a karriert elősegítő plasztikai beavatkozások iránt hasonló érdeklődést nem tapasztaltam, manapság a műtétre jelentkező magyar fiatalok többsége elsősorban az önbizalomhiány és az énkép-problémák miatt szánja rá magát plasztikai beavatkozásra.”

Mi a helyzet nálunk?

Az itthoni helyzetre vonatkozóan pontos számadatok nincsenek, viszont évente körülbelül 15-20 ezren fordulnak plasztikai sebészhez Magyarországon, akiknek a 80 százaléka még mindig a gyengébbik nem képviselői közül kerül ki. Az utóbbi években azonban növekedett a férfiakon végzett kozmetikai beavatkozások száma is, főként orr- vagy fülplasztikára, szemhéjműtétre illetve hajbeültetésre van igény. A trend elsősorban a 40 év felettieknél figyelhető meg, ez a korosztály ugyanis borzasztóan kiszolgáltatott: a munkaerőpiacon manapság hiába a tapasztalat, a fiatalabb, olcsóbb munkaerőt részesítik előnyben, emiatt fiatalabbnak akarnak kinézni, hogy jobb esélyekkel induljanak egy-egy állás elnyeréséért.

Életkor tekintetében vegyes a kép, nem mutatkoznak olyan markáns különbségek, mint a nemek közt. „A rekonstrukciós műtétektől eltekintve a legfiatalabb páciensek 6-7 éves gyerekek, akiknél az iskola megkezdése előtt fülplasztikát végeznek, minden egyéb szépészeti műtét 18 éves kor után ajánlott, részben etikai, részben szakmai okok miatt: 18 éves kor előtt ugyanis még fejlődésben van a szervezet, a test végleges állapotának kialakulásáig nem szerencsés ilyen jellegű beavatkozást végezni, hacsak egészségügyileg nem indokolt” – hangsúlyozza a plasztikai sebész.

Gyerekek a kés alatt?

Az arcdeformitás – például a nagy és elálló fülek, esetleg egy méretes(ebb) és szembetűnő formájú orr - miatt folyamatos gúnyolódás tárgyát képezheti a fiatal (vagy még gyerkőc) a többiek körében, és az ezáltal kiváltott bizonytalanság, szégyenérzet, önbizalomhiány egy plasztikai műtéttel akár meg is előzhető. A fiatalok önbecsülésének nem tesz jót, hogy elefántfülnek vagy orrszarvúnak csúfolják őket. Hosszú távon ezek az atrocitások visszahúzódáshoz, elszigetelődéshez, súlyosabb esetekben akár depresszióhoz is vezethetnek. Az önbizalom nagyon sokat számít a jövőbeni sikeresség szempontjából, ezt egy pszichológusok által végzett kutatás eredménye is alátámasztja, mely szerint a „szép” külsővel rendelkező emberek könnyebben boldogulnak az életben, mint a „kevésbé szépek”.

„Szó sincs arról, hogy bárkit is arra ösztökélnénk, kövessék az olykor túlzásokba eső külföldi példákat, s hogy a 'gyermekük sikeres jövőjéért aggódó, mindenáron tenni akaró' szülők látványossággá alakítsák gyermeküket. Amennyiben úgy látszik, hogy például egy fülplasztika segít az egészséges fejlődésben, akkor az elvégezhető, de az összes többi műtétet a növekedés befejezte utánra kell halasztani, ha egy mód van rá, akkor megvárva a felnőttkort. Jómagam szívesebben várok legalább 20 éves korig, amikorra a pubertáskor amúgy is önértékelési zavarokkal terhes időszaka nagyjából véget ér. Gyerekeknél orrplasztikai műtétet nem végzünk, csak rekonstrukciós céllal, például baleset esetén, ugyanis a műtét az arckoponya fejlődését megzavarhatja, és különféle fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki” – fejti ki Varga doktornő.