Ismerd meg India egzotikus oldalát! 5 kihagyhatatlan látnivaló Delhiben

A Vörös Erőd (Lal Quila)

A hatalmas erőd, amelynek építését Jahan (vagy Dzsahán) sah parancsára 1638-ban kezdték el, 18-33 méter magas, vörös homokkő falairól kapta a nevét. Az erőd a dinasztia hatalmának csúcsán épült, amikor a sahnak nem jelentett gondot márvánnyal és drágakövekkel kirakni, míves falikárpitokkal és szőnyegekkel díszíteni a falakat. Sajnos azóta sokat vesztett fényéből, hiszen a földrengések, tűzvészek és támadások az évszázadok során nem kerülték el a helyet: először a szikhek foglalták el, majd a brit hódítók, akik katonai célokra használták az erődöt. Néhány éve azonban már folynak a felújítási munkák.
Az öt kapu közül ma a Lahore kaput használják, ezen keresztül egy udvarba érhetsz, ahol a fedett bazár árusaitól mindenféle szuvenírt vásárolhatsz. A bejárat után a dobok háza következik, ahol az udvari zenészek székhelye volt, és itt parkolták le a látogatók az őket szállító elefántokat is. A számos helyiség közül érdekes lehet a nyilvános kihallgatások csarnoka, a sah magánlakosztálya, de a királyi fürdőház is.

A Pénteki Mecset (Jama Masjid-mecset)

India legnagyobb mecsetének építése szintén a mogul uralkodó, Jahan sah nevéhez fűződik: a 25 000 ember befogadására képes mecset 1644 és 1658 között épült vörös homokkőből, fekete onixból és márványból. Három kapuja és két minaretje van, a kerengőből nyíló múzeumban pedig szent ereklyéket nézhetsz meg. A déli minaret lépcsőin belépődíj ellenében kapaszkodhatsz fel, de egyes beszámolók szerint a férfi kíséret nélküli nőket nem engedik fel. Ha viszont fent vagy a torony tetején, a város lélegzetelállító panorámájában gyönyörködhetsz.

A Qutub Minar

A világ egyik legnagyobb és legszebb minaretje, amelynek nevét többféleképpen (Qutb Minar, Qutub Minar, Qutab Minar) is írják, a vallási célok mellett azért is épült, hogy a muszlim vallású új uralkodó-dinasztiák dicsőségét hidresse. A 72 méter magas torony felső szintjét 1368-ban egy villámcsapás lerombolta, de Feroz sah hamar helyreállíttatta a tornyot, sőt, még két szintet építtetett a tetejére. A későbbi restaurálások azonban kevésbé voltak sikeresek, mert ezeknek köszönhetően a torony ma már nem teljesen függőleges. Minden év november-decemberében itt rendezik meg az indiai klasszikus zene és tánc fesztiválját.

Humayun császár sírja

Az 1556-ban egy balesetben életét vesztett mogul uralkodó síremlékét a császár perzsa születésű rangidős özvegye, Haji Begum (Hádzsi Bégum) építtette. Kevesen tudják, hogy az épületegyüttes később mintául szolgált az egyik legismertebb indiai látnivaló, az agrai Taj Mahal (Tádzs Mahal) építéséhez. A nyolcszögletű épület vörös homokkőből, fekete és fehér márványból készült, tetején 42,5 méter magas hagymakupola foglal helyet. Az épületben az uralkodócsalád több tagja is nyugszik, a kertben pedig Humayun császár kedvenc borbélyának és a síremlék megépítésére parancsot adó rangidős feleségnek, Haji Begum-nak a sírját is megnézheted.

Aksardam-szentély

Ebbe a hindu szentély-komplexumba egyes számítások szerint a Delhibe érkező turisták 70 százaléka ellátogat. Az épületegyüttes a hinduizmus évezredeit mutatja be, ám egyáltalán nem ősi: 2005 november 6-án nyitotta meg kapuit a Yamuna (Jamuna) folyó partján. A kőből épült központi szentély melletti kertekben helyet foglal egy zenélő szökőkút, egy a legmodernebb technológiát felvonultató IMAX-filmszínház, amelyben a swaminarayan hinduizmus alapítójának életéről készült filmet nézheted meg, de maga a kert is megér néhány órányi sétát.