Te képes lennél ölni a gyerekedért?

Vadas Judit

2014.11.24.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A Personality and Social Psychology Bulletin című lapban nemrégiben megjelent egy kétrészes tanulmány, amelyben a szakemberek azt állítják, hogy a szeretteink védelme érdekében a legtöbben bármire képesek vagyunk, akár még arra is, hogy egy másik személynek ártsunk.

A szakemberek mindezt két hormon jelenlétével magyarázzák: az oxitocinéval és a vazopresszinéval. A vizsgálatot végző orvosok a kutatás során a résztvevőket egy kérdőív kitöltésére kérték fel, melyben egy olyan emberről kellett beszámolniuk, aki nagyon közel áll hozzájuk, és egy olyan eseményt kellett felidézni, amikor ennek a szeretett személynek egy harmadik fél ártani próbált. Az alanyokat ezután arra kérték, írják le, milyen érzéseket keltett bennük ez a helyzet, és hogyan reagáltak a történtekre.

Mi is az az oxitocin?

Az oxitocin hormon viselkedést és fiziológiát befolyásoló hatása az agyból ered, ahol a hipotalamusz termeli. Innen kerül az agyalapi mirigybe, amely a véráramba juttatja. Az elmúlt évtizedben számos kutatás derített fényt az oxitocin különféle szerepeire. Ilyen például az, hogy elősegíti a kötődést: egy 2007-ben készült tanulmány szerint a terhesség első harmadában magasabb oxitocinszintű nők a szülés után erősebben kötődnek csecsemőjükhöz. Más nőkhöz hasonlítva pedig azok a kismamák, akik oxitocinszintje az egész terhesség alatt, illetve a születést követő első hónapban magasabb volt, többet foglalkoztak gyermekükkel, például többet fürdették, etették őket, vagy énekeltek neki. A hormon továbbá megszilárdítja a kapcsolatokat: egy kutatás során örökbe fogadott és biológiai szüleikkel élő orosz és román gyerekek oxitocin- és vazopresszinszintjét hasonlították össze, miután édesanyjukkal voltak együtt. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban 2005-ben publikált eredmények szerint az adoptált gyermekekben az oxitocin hormon szintje nem változott, ami azt sugallja, hogy az adoptált gyerekek szoros kapcsolatok kialakítására való nehézségeinek pszichológiai alapja lehet. De ezeken kívül enyhíti a stresszt, segíti a szülést és a szoptatást, fokozza a nemi vágyat és védekező ösztönt vált ki.

A kutatás másik része egy kísérletből állt, mely során először is nyálmintát vettek mindenkitől, hogy ellenőrizhessék az alanyok hormonszintjét, majd elmeséltek számukra egy történetet egy olyan emberről, akivel ők még korábban sosem találkoztak, majd közölték velük, hogy ez az illető egy közeli szobában van egy másik ismeretlennel. Az elmesélt történettel a szakemberek célja az volt, hogy az alanyok az első ismeretlen iránt szimpátiát érezzenek. A kísérletben részt vevőkkel azt is közölték, hogy mindkét személy egy matematikatesztet tölt ki egymással versenyezve, és mindkettőjüket fájdalomnak fogják kitenni, hogy megtudják, miként hat a fizikai kín a teljesítőképességükre. Az alanyoknak ezután az volt a feladata, hogy eldöntsék, mekkora fájdalomnak tegyék ki azt az idegent, aki az ellen a személy ellen versenyzett, aki iránt korábban már szimpátiát ébresztettek bennük.

Az eredmények azt mutatták, hogy minél nagyobb szimpátia ébredt valakiben az első ismeretlen iránt, annál nagyobb fájdalomnak akarta kitenni a másik idegent. Emellett az is kiderült, hogy azokban, akikben szimpátia ébredt az ismeretlen iránt, változás állt be mind az oxitocin-, mind a vazopresszin-receptorokban.

Júlia, 38 éves

"Az én kislányom most nyolcéves. Egyáltalán nem tartom magam agresszív embernek, de biztos vagyok benne, ha valaki a szemem láttára bántaná a gyermekem, nem haboznék sokáig, hogy kárt tegyek-e benne vagy sem. Cselekednék."

Bálint, 42 éves

"A fiam 12 éves és szerencsére elég vagány, ha valaki mégis bántja, meg tudja magát védeni, illetve jó természetének köszönhetően hamar túl is tud lépni az őt ért sérelmeken. Előfordult már azonban olyan eset, hogy szemtanúja voltam annak, nagyobb fiúk bántották az iskola udvarán – akkor, ott alig bírtam visszafogni magam, hogy ne menjek oda és húzzak be mindegyiknek egyet-egyet. Azzal nyugtattam magam, hogy ez fiús dolog, minden gyereknek át kell esnie hasonlókon ahhoz, hogy később erősödjön a lelke. Ha komolyabbra fordult volna az incidens, biztos, hogy senki nem tudott volna megállítani."

A szakemberek nem lepődtek meg azon, hogy éppen ennek a két hormonnak van szerepe abban, hogy a szeretteink mellett teljes mellszélességgel kiállunk, hiszen előbbi szeretet-hormonként is ismert, utóbbi pedig a szexuális motivációkban is fontos szerepet tölt be.

A kutatók azt is megállapították: az, hogy védelmünkbe vesszük és segítjük azt, aki szimpatikus nekünk, nem csak akkor fordul elő, ha egy harmadik fél ártani akar az illetőnek, hanem akkor is, ha csak pusztán azt szeretnénk, hogy az általunk preferált személy jusson valamilyen előnyhöz.