Végre! Virágoznak a gyümölcsfák!

Az esztendő 100. napjára (április 10.) elnyíltak a mandula, az őszi- és a sárgabarack virágai, majd néhány napos nyárias idő után jött egy hideghullám, amikor kinyíltak a cseresznye, a meggy és a szilvafák virágai és fehér csipkébe öltöztették az egész tájat. Amikor ezeket a sorokat írom, hajnalban Debrecenben még fagyott, és a mi kertünkben álló, hatalmas, öreg cseresznyefa virágai fázósan húzzák össze magukon a fehér szirompelerinjüket.

Aggodalommal figyelünk

A hideg szél kiszárította a talajt, nagyon hiányzik a tavaszi csapadék és – bár itt az ideje – palántázásra a hideg talaj miatt gondolni sem lehet. Aggodalommal figyeljük, hogy miképpen fognak megtermékenyülni a most nyíló virágok, amikor a virágok beporzásában nélkülözhetetlen szerepet játszó mézelő méhek még a kaptár védelmét élvezik, és nem a virágokat látogatják. A vad rovarfauna is nagyon gyér a vegyi növényvédelem és a rideg időjárás következtében. Pedig a gyümölcsfák virágainak megtermékenyülése a biztosítéka a jó termésnek.

Nagy szükség van a rovarokra!

Hiába műveljük a talajt, permetezzük a fákat, öntözünk és metszünk, ha a virágok nem termékenyülnek meg. Ehhez pedig nagy szükség van a méhekre és a vad rovarokra (poszméh, darázs, lepke, katicabogár, stb.). A házi méhek nélkül jelenleg nem tudunk eredményes gyümölcstermesztést folytatni, mert a méhek – kedvező időjárás mellett – reggeltől estig, szorgalmasan járják a virágokat és gyűjtik a virágport és a nektárt. A virágporból jócskán a potrohuk szőrzetére tapadnak a pollenszemek, és akaratlanul is a később meglátogatott virágok bibéjére jutnak; a virágokból szerzett anyagok nagyobb részét a kaptárba szállítják, és a lépekben raktározzák a fiasítás táplálására és a saját téli ellátásukra. Más a helyzet a vad rovarokkal: ők csak táplálékszerzés céljából keresik fel a virágokat, és nem raktároznak.

Ami a legtöbb gondot okozza a kertészek számára

A kertészek számára a legtöbb gondot a meggyfák virágainak a megtermékenyülése jelenti. Ismeretes, hogy az egyik legfontosabb és legnagyobb számban ültetett Pándy meggyfajtának a virágai önmeddőek, tehát saját virágporukkal nem termékenyülnek meg; szükségük van a megporzást végző rovarokra, amelyek más fajtájú meggyfákról viszik a virág bibéjére a virágport. Ezért mostanában már a kertekben is inkább az öntermékeny fajtákat ültetik, amelyeknek a virágai saját virágporukkal termékenyülnek meg. Ezeknek a gyümölcse friss fogyasztásra, befőtt és dzsem és ivólé készítésére, mélyhűtésre, valamint értékesítésre éppen úgy alkalmas, mint a jól bevált, megszokott és megkedvelt Pándy meggy.

Így segíthetsz az önmeddőségen

Ennek az önmeddőségén is lehet azonban segíteni: tessék levágni néhány gazdagan virágzó vesszőt egy Cigánymeggy fáról; ezeket egy vízzel töltött befőttesüvegbe állítva akassza fel a Pándy fa egyik ágára, ahonnan a méhek az anyafa virágaira szállítják a pollent. A virágos ágakat – természetesen – kétnaponta friss vesszőkkel kell felváltani.

Félünk a fagyosszentektől

Bízva az időjárás kedvezőbbre fordulásában rövidesen kinyílnak az alma- és a körtefák virágai is. Ezek között is számos önmeddő fajta van. A diófákat csak a fagyosszentektől kell félteni, a birs és a naspolya bokrok-fák a legóvatosabbak, mert ezeknek a virágai csak május közepén nyílnak ki, de annál mutatósabbak, a virág elnyílása után szép, sötétzöld lombjukkal, később pedig látványos terméseikkel fokozzák kertjeink szépségét és hasznosságát. A sziromhullás után feltétlenül szükség lesz egy kombinált hatású permetezésre, amely megvédi a gyümölcsfákat és aggódva várt termésüket a gombás, baktériumos és vírusos betegségektől, valamint a rovarkártevőktől. Erre a célra a szaküzletekben kapható legújabb, környezetkímélő növényvédő szerek valamennyi kár- és kórokozó ellen eredményesen használhatók.