Egy drámai és szívszorító gyermekkor részletei körvonalazódnak Damu Roland Az igazság című könyvében. A színész nem titkolja: édesanyja ivott, nem ritkán gyógyszerekre is, emiatt pedig rettenetesen viselkedett gyermekével.
"Anyám ivott és olyankor hallucinált. Anyám és apám éjjel is veszekedtek. Sokszor ébredtem arra, hogy szétbalhézták az egész lakást. Olyankor el szerettem volna futni, ki a világból. Csitt-csatt, dirr-durr, törött tányérok, poharak. Csak azt hallottam, ahogy éjszaka sepri anyám lapátra a törött üvegeket, apám meg üvölt, hogy miért iszik anyám! Nagy valószínűséggel apám és anyám sosem szerették egymást (...).
Aztán jött anyámnak egy másik mániája: elkezdett engem verni! Vert reggel, délben és este! Ivott gyógyszerre, apámmal balhézott, aztán engem vert. Oviba mentem, ott bepisiltem, hazamentem, ott is bepisiltem, aztán megint kaptam" - közölt megrázó részleteket a Blikk mai száma a megrázó erejű könyvből.
"Pár évre rá sikítva szaladtam haza az oviból, bepisiltem, anyám vert, ivott, és sosem kaptam puszit, ölelést. Keserű és fájdalmas volt látni, ahogy a többi gyerekért jönnek a szülei, ölbe kapják, összevissza puszilgatják, és mosolyognak, nevetnek. Magányos gyerek voltam már három-négy évesen (...).
Az oviban volt egy-két szerelmem, de nem arattam tartós sikert, mivel én voltam a hugyos Roli, aki mindennap bepisil. Volt, hogy a váltóruhámat is telehugyoztam, és az óvónők egy sötétítőfüggönybe tekertek, amíg a hugyos cuccom megszárad a cserépkályhán."
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.