A tökéletes történet a való életben több szálon is megakadhat: hiszen sok kapcsolat el sem jut abba a fázisba, hogy eljegyzésre kerüljön sor, és egyébként is, manapság már egy eljegyzési gyűrűt sem szabad készpénznek venni.
A Life.hu szakértője, Deáki Tímea párterapeuta számos olyan esettel találkozott már, mikor a jegyben járást több évig, vagy akár egyáltalán nem követte esküvő. A házasság nélkül végződő történeteknek szakértőnk szerint számos oka lehet. Az egyik ilyen döntést befolyásoló tényező, hogy a házasság mint intézmény manapság nem azt jelenti, mint nagyanyáink idejében. Mivel ma már a törvény is elfogadja öröklés szempontjából a bejegyzett élettársi kapcsolatot, egy házastársi viszonynak sokkal kisebb a jelentősége.
"Mégis, főleg a nőkbe bele van kódolva, hogy a házasság a koronája a kapcsolatnak. Hogy egy férfi – vagy ritkább esetben a nő – miért nem szeretné ezt meglépni, adódhat például abból, hogy korábban már volt házas, és a vége rossz nyomot hagyott a lelkében. Az is lehet, hogy egyesek az ezzel járó kötöttségtől tartanak, és úgy vélik, hogy a házasságból sokkal nehezebb kilépni, mint egy élettársi kapcsolatból. Tény, hogy ebben van igazság, de lelki szempontból mindkettőből igen megterhelő a kilépés" - magyarázza szakértőnk.
A hosszú jegyesség
A házasság lefújásának különleges esetekben sokkal összetettebb okai is lehetnek. Tökéletes példa erre Freda Wood és Jack Lee története, akik valószínűleg a világ leghosszabb ideig jegyben járó párja voltak - a szerelmesek még tinikorukban ismerkedtek össze az 1950-es években, az eljegyzésre 1957-ben került sor, ám az esküvőre csupán 2015-ben.
Hogy miért teketóriáztak több mint 50 évig? Nos, ők nem az elköteleződéstől féltek, szerelmüknek megannyi próbát kellett kiállnia, míg révbe érhettek.
Freda 19, Jack pedig 17 éves volt eljegyzésük idején, ám Freda édesanyjának nem tetszett a kapcsolatuk, és végül el is szakította egymástól a szerelmeseket. Később, 1987-ben egy rövid időre újra összefutottak Freda apjának a temetésén, ám utána ismét nem hallottak egymásról évekig. Már mindketten megházasodtak, és családot alapítottak, amikor évtizedek múltán kiderült, hogy csupán néhány háznyira laknak egymástól.
Jack ekkor már özvegy volt, négy gyerekkel, tizennégy unokával és három dédunokával, Freda pedig egy válás után szintén megözvegyült. Miután egy véletlennek köszönhetően újra összetalálkoztak, szinte azonnal ott folytatták, ahol annak idején abbahagyták.
„Az évek során több ezer mérföldre kerültünk egymástól, ám a sors ismét közel sodort minket. Szinte azonnal előtörtek belőlem a régi érzések, és tudtam, hogy mindez nem lehet véletlen. Nem volt más választásom, fel kellett tennem a nagy kérdést" – számolt be érzéseiről Jack. A férfi tavaly augusztusban ismét megkérte Freda kezét, az esküvőt pedig februárban tartották.
Mégis mennyi az annyi?
Ötvenévnyi várakozás nem pont a legideálisabb, főleg úgy, hogy a köztudatban még ma is az él, hogy az eljegyzés után egy évvel azért csak össze "illik" házasodni. Szubjektív véleményünk szerint azonban az, hogy ki mennyi időt szeretne várni, vagy mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy felkészüljön mind anyagilag, mind érzelmileg az esküvőre, teljesen egyénre, vagyis párra szabott. Ebben a kérdésben pedig szakértőnk, Deáki Tímea is megerősített bennünket.
Deáki Tímea szerint
"Ma már nincsenek kőbe vésett szabályok erre sem. Ugyanakkor néhány év működőképes, szeretetteljes együtt járás/együttélés után már nem igazán van ok várni. A kapcsolat jövőjén akkor érdemes elgondolkodni, ha az egyik fél már nagyon szeretné az esküvőt, de a másik fél valamiért erre nem nyitott. Az persze lehet, hogy még nem ért meg rá valamelyikük, de ez olyan fontos területe a kapcsolatnak, amit nem szabad szó nélkül hagyni. A kommunikáció ezen a téren is elengedhetetlen. Ha az egyik fél elérkezettnek látja az időt, mondja el a párjának, ne várja, hogy majd ő kitalálja a gondolatait. Attól, hogy valaki szerelmes, még nem gondolatolvasó! Ma már nem természetellenes az sem, ha egy nő kéri meg a férfi kezét. Ha az a cél, hogy összeházasodjanak, akkor nem az odavezető út, hanem az eredmény a fontos. Ha azonban az egyik fél nem akarja az esküvőt, annyit mindenképp tegyenek bele, hogy feltárják ennek az okait. Ha védhető az álláspont, akár el is lehet engedni a dolgot a békés együttélés reményében. Ha nem, akkor pedig célszerű elengedni a másikat."
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.