1. Már 1820-ban felismerte Michael Faraday fizikus és feltaláló, hogy ha a sűrített és cseppfolyósított ammóniát elpárologtatja, az képes lehűteni a környezetét. Azonban Willis Carrier volt az az amerikai mérnök, aki 1902-ben kidolgozta a modern, elektromos légkondicionálók alapját, a páratartalmat szabályozó készüléket. Ezek azonban még mérgező gázokat rejtettek magukban, nem mellékesen pedig ormótlanul nagyok voltak, így először csak gyárakban kezdték el őket használni. A háztartásokba Thomas Midgley, Jr. révén kerülhettek be a klímák; ő volt az, aki az 1920-as években a freon nevű szagtalan gázt kezdte el használni, mely nem volt gyúlékony.
2. A légkondicionálók az 1950-es években robbantak be a mindennapi életbe; három év alatt, több mint 1 millió fogyott belőle.
3. A klímák egyfajta párátlanítóként is működnek. Nem olyan hatékonyak ugyan, mint az erre a célra tervezett készülékek, de a penész kialakulását, növekedését megakadályozzák.
4. A légkondicionáló másik – hétköznapibb - elnevezése a klíma. Ezt a nevet az "éghajlat" után kapta, mivel képes mesterségesen adott hőmérsékletet, azaz klímát létrehozni.
5. A klímáról az emberek a mai napig a hűtésre asszociálnak, pedig a leghatékonyabb ár-érték arányú fűtési rendszer is lehetne. Egyelőre a hétköznapi életben csupán a meleg napok elviselhetőbbé tételére használják, pedig a technikai feltételei adottak ahhoz, hogy a legegyszerűbben és leggyorsabban kiépíthető és a legtöbb helyen alkalmazható,kizárólagos fűtésrendszerré válhasson.
6. A légkondik segítenek az allergiásoknak is; eltávolítják az allergéneket és más apró részecskéket a levegőből.
7. Klímaszerelőt nem csupán akkor kell hívni, ha elromlik a készülék. Mielőtt üzembe helyeznénk, érdemes átnézetni, kitisztíttatni, szűrőt cseréltetni vele – ez fontos a hatékonyság, áramfogyasztás és a szoba levegőjének minősége érdekében.
Itt a klíma-para!
A hőség ellen egyre több lakásban, irodában védekeznek klímaberendezésekkel. A nem szakszerű felszerelés és karbantartás azonban komoly veszélyforrás lehet. Összegyűjtöttük, hogy milyen betegségeket okozhat a rossz légkondi.8. A Fehér Ház klíma rendszerének kiépítését Herbert Hoover rendelte el. Az 1929-es nyár hihetetlenül forró volt, a hivatalába frissen lépő 31. amerikai elnök pedig 30 ezer dollárt költött arra, hogy öltönyében még véletlenül se izzadjon meg. A történelem fintora, hogy a nagy beruházás után pár hónappal a tőzsde összeomlott és beütött a nagy gazdasági válság.
9. A nyári filmpremierek a légkondicionálóknak köszönhetik létjogosultságukat; amikor még csak az otthonok kis százalékában volt klíma, az emberek a filmszínházakba jártak hűsölni.
10. Amerikában – ott, ahonnan elindult meghódítani a világot – az emberek évi több mint 22 milliárd dollárt költenek és 183 milliárd kilowatt villamos energiát használnak a légkondicionálókra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.