Két barátjával, játék címszó alatt, úgy döntöttek, hogy megpróbálnak kapcsolatba lépni egy olyan lélekkel, aki már nem a fizikai síkon létezett. Hogy hogyan idézték meg ezt a szellemet, nem mesélte el, csupán azt, hogy egy asztalra kitettek egy betűket és számokat ábrázoló táblát, és rá egy poharat. Mindhárman hozzáérintették a kezüket a pohárhoz, amely látszólag magától mozogva adott értelmes, egybefüggő válaszokat, az általuk feltett kérdésekre. Kero azt is elmesélte, hogy a pohár olyan sebesen siklott egyik betűről a következőre, hogy ő maga se találta volna meg ilyen gyorsan az épp soron következőt, még ha akarta volna sem.
Megtudták a megidézett szellem nevét, hogy mikor és hol élt, és ki tudja, még mi mindent.
Elsőre, nagyon izgalmas játéknak tűnik ez az egész, de nem véletlenül van bennünk egy beépített kis vészcsengő, ami ilyen történetek hallatán belülről fakadó rossz érzéssel jelzi, hogy ez valójában igencsak veszélyes terep.
Amikor épp a Spirituális Választerápia, kezdő tanfolyamára jártam, már az első nap után olyan lelkesen jöttem haza, hogy úgy éreztem, azonnal ki kell próbálnom ezt a csodálatos módszert, és segíteni szerettem volna egy közeli hozzátartozómon, mert épp nagyon rossz passzban volt. Csakhogy a tanárnőm azt mondta, amíg be nem fejeződik a három napos kurzus, addig nem ajánlatos másokon dolgoznom. Jót akartam, nem hallgattam rá, butaság volt. Mikor nekikezdtem az ismerősöm tisztításának, fokozatosan
egyre rosszabbul kezdtem érezni magam, mintha ráültek volna a mellkasomra, és szorították volna, közben pedig, mintha valami forró, égető folyadék csorgott volna végig a nyakamtól, le a gerincem mentén.
Elég komoly szívdobogásom lett, mikor az ingával a kezemben feltettem a kérdést, tiszta-e a tér körülöttem. Határozott „nem!" volt a válasz. Megpróbálkoztam a tértisztítással magam körül, de nem sikerült, újra és újra azt éreztem, hogy nem vagyok egyedül a szobában, és hogy nem pozitív energiák vesznek körül. Végül a telefonomért nyúltam, felhívtam a tanárnőmet, aki tízperces tisztítással érte el, hogy újra fellélegezhettem, szinte éreztem, ahogy megtisztulok én is, de a tér is körülöttem. Ezután védelmet kért rám, és még egyszer nyomatékosította, hogy csak akkor fogok tudni segíteni másnak, ha magamat is képes leszek levédeni, de egy nap után még nem tartottam ott.
Megtanultam a leckét.
Egyrészt a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve: ergo, a jó szándék tudatlansággal kombinálva, többnyire nem üdvös. Másrészt, nem érdemes játszani más dimenziók lényeivel, szellemet idézni pedig egyenesen veszélyes, ha nem tudod, hogyan kell levédened magad és a térben tartózkodókat.
Egy ismerősöm sajnos a zárt osztályon kötött ki, miután igen messzire merészkedett egy ilyen transzcendentális élmény alkalmával. Megnyitott valamit, saját magában is. Olyan lényeket látott és hallott meg hirtelen, akik nem véletlenül nem láthatók és hallhatók. Hosszú, kőkemény munkába és összefogásba került, hogy ez az érzékeny fiú újra „talajt fogjon". Mára már teljesen jól van, de pontosan tudja, megtanulta, hol is van az a bizonyos határ, amit az emberi test és elme, a felkészületlen idegrendszer nem léphet át.
Nem tudhatod, kit fogsz megidézni, ugyanis nem csak Fény-lények tartózkodnak a másik dimenzióban. Nem véletlen, hogy újra egyre divatosabb a tértisztítás, rengeteg eszköz áll már rendelkezésre, hogy segítsen tisztán tartani az otthonunkat, például mécsesek, kristályok és egyéb szimbólumok. De érdemes megtanulni, hogyan kell bánni ezekkel. Félni pedig végképp nem szabad, mert sajnos a félelem energia igen erős vonzó hatással bír!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.