"Hét éve élek keto adaptált állapotban. Az orvosok sajnos nagyon keveset tudnak erről a területről, és ezáltal nem ismerik a hatásmechanizmusát, csak hallottak valamit, esetleg az iskolában tanultak erről pár mondatban. Mint a Kaliforniai Egyetem ösztöndíjas mentoráltja továbbképzéseket és előadásokat tartok (...) Húsz kilóval több voltam, nehezen lélegeztem, összevissza vert a szívem, magas volt a vérnyomásom, a gyomortükrözésen fekélyeket, a végbéltükrözésen is mindenféle polipokat találtak, szóval nem voltam jó passzban. Tudtam, hogy változtatnom kell, és az étkezéssel kezdtem. Kiiktattam az étrendemből minden káros anyagot: a tejtermékeket, a liszteket, a cukrokat. Nekem 2 évbe telt, hogy szervizeljem a testemet, és bizony sok idő, legalább 8 hónap volt, hogy a szervezetem beállt a ketogén életmódra, és elfogadja, hogy nem viszek be szénhidrátot, még ha a fene fenét eszik is" - mesélte Feri.
A lelkesedését azonban nem osztja egy, a Bors által megkérdezett belgyógyász: "A ketogén diéta alapja a teljes vagy majdnem teljes szénhidrátmegvonás. A szénhidrát a szervezet motorja, ebből nyerjük az energiát, ami nemcsak a mozgáshoz, hanem agyunk működéséhez is kell. Ebben a diétában az energiaszükségletet zsírral pótolják. A cukorbetegeknek ez előnyös lehet, de vesebetegeknek semmiképpen nem" – mondta dr. Szamosi Tamás. "Azt javaslom, hogy aki erre adja a fejét, legelőször egy belgyógyászt keressen fel, aki vérvétellel és laborvizsgálattal megmondja, hogy nincs-e a páciensnek például rejtett vesebetegsége. Ezután pedig kérjük dietetikus segítségét a mintaétrend megalkotásához, ezt senki ne kezdje el szakemberek segítsége nélkül!" - tette hozzá az orvos.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.