Összeszedték, mely játékok vezettek a gyermekek halálához a 16. századi Angliában

2018.06.17.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Nem volt egyszerű felnőni a 16. századi Angliában, erről nyújtott bizonyosságot két kutató, Steven Gunn és Tomasz Gromelski. Több ezer régi halotti anyakönyvi kivonat átvizsgálásával derítettek fényt arra, hogy annak idején mi okozta a gyerekek halálát.

Két kutató, Steven Gunn és Tomasz Gromelski több ezer 16. századi angliai anyakönyvi kivonatot néztek át, így jöttek rá, mi okozta annak idején a legtöbb gyermek halálát. Megtalálták a hétéves nemesi származású George Lord Dacre történetét is, amit ugyan már ismertek, de nem ilyen részletességgel. A kis George a norfolki herceg thetfordi palotájában ebédelt előkelő urak és hölgyek társaságában, majd miután végzett, felderítő útra indult. Egy galérián talált rá egy hatalmas falóra, ami túl nagy volt ahhoz, hogy ráüljön, ezért piszkálni kezdte. A játék rádőlt, a kisfiú pedig szörnyet halt.

Sok kisgyermek halt meg játék közben - Képünk illusztráció Forrás: Thinkstock

A kutatók a kevésbé híres gyermekek halálának körülményeit is átvizsgálták. Az 1551 és 1560 közötti időszakban 1031 gyermek halálát regisztrálták. Ezek között legalább 141 áldozat 13 éves, vagy annál fiatalabb volt. Ez a szám 170-re növekszik, ha belevesszük azokat is, akiket egyszerűen csak gyermekként vagy valakinek a fiaként vagy lányaként említenek. Legalább 37-en játék közben lelték halálukat – írja a Szeretlek Magyarország.

A hároméves Christiana Jelyan a Lincolnshire megyei Wrangle-ben

a sárban dagonyázott, amikor megcsúszott, és beleesett egy árokba,

de történtek olyan esetek is, hogy a vízparton, virágszedés közben csúsztak a vízbe a gyerekek és megfulladtak. Az ötéves Nicholas Braunche egy az asztalról felkapott késsel játszott. Futkározás közben megbotlott kistestvére bölcsőjében és torkon szúrta magát.

Az állatok miatt is ért sok kicsit halál, ugyanis azokban az időkben a gyerekek gyakran játszottak a jószágokkal.

Egy kétéves kislány egy kéthónapos csikóval játszott, ami homlokon rúgta,

egy fiatalabb kisfiú pedig egy libát követett a tóhoz, és vízbe fulladt. A hétéves John Watson egy kanca és annak csikójának karámjába osont be. A csikó oldalba rúgta, a kisfiú pedig meghalt.

A játék helyszíne is sok veszélyt tartogatott, Joan Middleton és Richard Sone

a chichesteri városfalnál játszottak, amikor egy novemberi szélvihar lesodorta őket a 18 méteres mélységbe.

Robert Alcocke az apja kovácsműhelyébe játszott pajtásaival, amikor egy kasza és egy hatalmas kalapács a fejére esett.

A szekér kerekei is sok gyermek halálát okozták:

közájük szorultak, vagy elütötték őket, mikor az utcán játszottak. Olyan is gyakran előfordult, hogy leestek, és úgy mentek át rajtuk. A vízpartok közelében játszó gyermekek halálát legtöbbször fulladás okozta, de a kádban, hordóban, vödörben, vagy sózott halak között is fulladtak meg.

A kicsik gyakori szórakozása volt az is, hogy

munka közben figyelték meg nagyobb testvéreiket és a felnőtteket, de ez sem volt számukra biztonságos.

William Gregorys apja épp egy szekeret javított a pajtában, amikor az egyik kerék leesett és agyonütötte a kis William-et.

A nagyobb gyermekek gyakran nem otthon aludtak, hanem bokrok tövében, vagy utak mellett, George Nycolsont a Newcastle-i Sandgate-ben például egy mészégető mellett nyomta el az álom, és megfulladt a füstben.

Ahogy a gyermekek nőttek, úgy voltak egyre inkább kitéve a munka veszélyeinek.

79 hét és tizenhárom év közötti gyermek közül minden negyediket munka közben ért el a vég. A lányok vizet hordtak, mostak, a fiúk kocsikat hajtottak, szénát pakoltak vagy állatokat tereltek.

A felnőttek szórakozását sem volt biztonságos nézni a kicsiknek, 1552-ben több, 8 és 10 év közötti gyermek egy íjászgyakorlat nézése közben a Lincolnshire megyei Louthban valamint egy Corféban rendezett kalapácsvető versenyen vesztette életét