Dorothy állította, hogy ő egy egyiptomi papnő reinkarnációja, aki a fáraó szeretője volt

Dorothy 1904. január 16-án született London külvárosában. Háromévesen kiesett a lakásuk ablakából, és az orvosok úgy hitték, a kislány nem fogja túlélni a balesetet. Ez az élmény azonban nem hatott traumatikusan rá, sőt.

Pár évvel később a szülei számára a British Múzeumban tett látogatás csupán egy érdekes családi programnak indult. Ám az egyiptomi kiállításnál döbbenten figyelték, ahogy lányuk a szobrok előtt letérdel és megcsókolja a lábukat, valamint I. Széthi múmiájánál és az abból a korszakból való műemlékeknél a kislány ki is jelentette, hogy ezek a régi hazájából származnak, és ő egykor szerette a fáraót.

Dorothy elkezdte beleásni magát az ókori egyiptomi kultúrába, a megszállottjává vált. Keresztény neveltetése ellenére az ókori vallás irányába mozdult el a hite. Annyira vágyott egykori hazájába, hogy 1931-ben feleségül ment egy egyiptomi férfihez, Emman Abdel Meguidot-hoz. Kairóban Dorothy angoltanárként dolgozott, és bár házasságából két gyermeke is született – az elsőt Setinek nevezte el –, azt előző életének emlékei beárnyékolták.

Látomásai voltak, amelyek az évek előrehaladtával egyre sűrűbbé váltak. Ezekben régi családját is többször látta, de egyfajta transzba esve még hieroglifákat is rajzolt, sőt, egykori nevére is rátalált, Bentreshy. Egyik éjjel arra ébredt, hogy maga a fáraó ül az ágya végében. Ez volt az a pont, ahol a férje elvált tőle.

Dorothy szerint apja a fáraó egyik katonája, anyja pedig egy zöldségárus nő volt. Őt azonban igen korán, háromévesen elvesztette – érdekes összefüggés –, apja pedig az abydosi templomba adta, így vált papnővé.

Szerelmesek lettek, Dorothy, azaz Bentreshy pedig teherbe esett. A templom főpapja azonban elmondta neki, hogy ez a helyzet hatalmas bűncselekmény Isis ellen, és sok problémát okozna a fáraónak, ezért a fiatal nő úgy döntött, hogy öngyilkosságot követ el.

19 év után Dorothy Eady úgy döntött, hogy Kairóból Abydosba költözik, ekkor 52 éves volt. A Pega-the-Gap-hegy közelében lelt otthonra, mely az ókori hiedelmek egyik központi helye. Ebben az életszakaszban Omm Setynek hívták , azaz „Széthi anyjának”. Omm Sety hitte, hogy végre hazatért.

Vajon be tudta bizonyítani a kutatóknak, hogy nem csaló? Lapozz tovább!

Abydosban töltött élete tele volt egyiptológusokkal való együttműködéssel, számos könyvet írt, és más kutatók munkáihoz is csatlakozott. Műveinek legfontosabb témája természetesen az Abydosi I. Széthi templom volt, amelynek egyébként önkéntes idegenvezetőjeként is dolgozott. Segített felfedezni azt a kertet, ahol úgy vélte, először találkozott a fáraóval.

Dorothy olyan ismeretekkel rendelkezett, amelyekről még olyan szakembereknek sem volt tudomásuk, akik sok éven át dolgozták Egyiptomban. Az egyikük a híres brit egyiptológus, Kenneth Kitchen. Bár nem akarta nyíltan elismerni, az írott források azt sugallják, hogy hitt neki. Nicholas Reeves szintén figyelembe vette a látomásait Nefertiti sírjának keresése során:

Információit követően az Otto Schaden által vezetett kutatók felfedezték a királyok völgyben lévő KV63-s sírt, amely Tutankhamon nyughelye közelében található.

Dorothy Eady 81 éves korában hunyt el, és Abydosban temették el. Ő ugyan már előkészítette nyughelyét a templom kertjében, de ezt a helyi hatóságok nem engedélyezték. Nem félt a haláltól, mivel úgy gondolta, így újra egyesülhet szerelmével, a fáraóval. Még manapság is sok kutató próbálja bebizonyítani, hogy csaló volt, aki az egyiptomi kultúrába való elmélyülésének és remek színészi tehetségének köszönhette hírnevét. De sokan azt mondják róla, hogy ő volt az egyik legérdekesebb ember, akivel valaha is találkoztak.