Mary Ann 1874 végén született Londonban. Nyolc testvérével egy szegény munkásosztálybeli családban nevelkedett. Korán munkába állt, hogy segítse szüleit és testvéreit, ápolóként helyezkedett el. Vonzó fiatal nőként egy álma volt csupán, hogy feleség és anya lehessen. Ez azonban, az akkori társadalmi elvárásokkal ellentétben, csak igen későn, 29 évesen adatott meg neki. Feleségül ment Thomas Bevanhoz, és négy gyermeke született. Az élete lehetett volna nyugodt és felhőtlenül boldog, ám egy szörnyű betegség közbeszólt.
"Szörnnyé" válni
Mary Ann csupán 32 éves volt, amikor az akromegália tünetei először jelentkeztek nála. Ezt a betegséget a kórosan magas növekedésihormon-szint okozza, és a csontok, izmok és sok esetben a belső szervek növekedésével jár. Mary Ann arcvonásai fokozatosan kezdtek eltorzulni, szinte állandó fejfájás gyötörte, látása is meggyengült.
Rövid időn belül a csinos nő, feleség és anya egy amorf ember külsejét vette fel, amely előtt az orvosok is csupán széttárt karokkal álltak.
Bár Pierre Marie francia neurológus már 1886-ban publikálta a betegség kórképét, gyógyítására még hosszú éveket kellett várni. Ma az orvostudomány sikerrel veszi fel a harcot az akromegáliával szemben, de akkoriban Mary Ann kénytelen volt elviselni, ahogy a tünetei egyre súlyosbodtak, a koponyája megnyúlt, az álla és az orra megnőtt, ő maga pedig hónapról hónapra egyre torzabb nővé vált.
Torznak született, a szülei elhagyták, orvosai lemondtak róla, de ő mindenkire rácáfolt
Vannak olyan beteg emberek, akiknek bár minden okuk meglenne arra, hogy megkeseredettek legyenek, mégis példaként állnak egészséges társaik előtt. Optimizmusuk, életfilozófiájuk egyszerre lenyűgöző és inspiráló. Készítettünk már interjút Nick Vujiciccsal, aki kezek és lábak nélkül született, most pedig egy furcsa arcrendellenességgel élő, brit fiatal férfi történetét mutatjuk be. Olvasd tovább!
A legtöbben ebben az állapotban még az utcára sem szívesen léptek volna ki, de Mary Ann nem hagyhatta el magát. A férje nagyon szerette őt, és egészen az 1914-es haláig kiállt a felesége mellett. A megözvegyült Mary Ann a legkülönfélébb munkákkal próbálta eltartani a gyermekeit, de mindenhol undorral, értetlenséggel és az ezekből fakadó kiközösítéssel találta szembe magát. Mindenhonnan rövid időn belül elzavarták. Kétségbeesésében elindult "A legrondább nő" versenyen, amelyért nagy pénzjutalom járt. Borzasztóan érezte magát közben, de tudta, hogy nem sok alternatívája maradt. A versenyt végül ő nyerte, és onnantól kezdve az angliai sajtó piócaként telepedett az asszonyra. Mary Ann próbálta anyagilag kiaknázni az így szerzett hírnevét, hogy gyermekei számára lakhatást biztosítson és ételt tehessen az asztalra, de közben szinte teljesen felőrölte magát.
Egy halálig tartó karrier
Újonnan kapott életében 1920-ban következett be hatalmas változás, amikor meghívták az Egyesült Államokba, hogy fellépjen a Coney Island-i cirkuszban. Akkoriban a nézők imádták az úgynevezett freak show-t, amelyben furcsa, szokatlan és megdöbbentő külsejű emberek léptek színpadra, mint a szakállas nők, a sziámi ikrek és a törpenövésűek. Az emberek rajongtak az angol nő torz külsejéért, ő lett az egyik legnépszerűbb cirkuszi látványosság.
Mary Ann estéről estére kilépett a színpadra, és hagyta, hogy a publikum az ő szörnyű sorsán szórakozzon.
Hihetetlenül lélekromboló lehetett ez számára, de tudta, hogy más pénzkereseti forrása nincs, gyermekei pedig számítanak rá. Mary Ann élete végéig amerikai cirkuszokban dolgozott, csupán egyszer tért vissza Európába: az 1925-ös Párizsi Világkiállításon lépett fel mint szörnyszülött.
Sziámi ikrek a porondon!
Várandósan mind csak azt kívánjuk, hogy gyermekünk egészséges legyen. Ám vannak esetek, amikor a család az ultrahangvizsgálat alatt elkeserítő híreket kap. A sziámi ikrek között is nagy eltérések lehetnek – hogyan vannak összenőve, van-e közös szervük –, amelyek nagyban befolyásolják, hogy szét lehet-e őket választani. Most bemutatunk pár esetet, amikor az ikrek „büszkén" vállalták másságukat, sőt ebből próbáltak megélni.
Bár a betegsége megnyomorította, ő mégis képes volt megacélozni a lelkét, és kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket, hogy gyermekei jövőjét biztosítsa. Mary Ann 59 éves korában hunyt el, utolsó kívánsága az volt, hogy a szülőföldjén temessék el, így örök békességet a londoni Brockley temetőben lelt.
Története nem elsősorban a betegségével való együttélésről, inkább a példaértékű bátorságról, elszántságról és a mindent legyőző anyai szeretetről szól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.