Budapesti belvárostúra – A Ferenciek tere történelmi épületei

Dózsa-Vépy Renáta

2019.09.11.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Az 5. kerületi Ferenciek tere Pest történelmi Belvárosának középpontjában fekszik. Egyik legmeghatározóbb épületéről, a Párizsi udvarról már írtunk korábban, most csodálj meg pár további impozáns házat, melyeket könnyedén megtalálsz Te is egy rövid belvárostúrán.

Károlyi utca 9.

A Károlyi és Irányi utca sarkán lévő szabálytalan telek beépítésére több terv is érkezett, melyek közül az akkori tulajdonos, Erényi Ullmann Lajos csak nagy nehezen tudott dönteni – évekig húzódott emiatt az építkezés megkezdése. Az építész, Quittner Zsigmond saját, az Építő Iparban 1888-ban megjelent írásában megemlíti, hogy a megrendelő a földszinten egy nagy kávéházi helyiség, az emeleteken pedig mellékhelyiséggel felszerelt bérlakások kialakítását kérte.

Az épületben 1887-ben nyílt meg a Centrál Kávéház, ami hamar a pesti szellemi élet központjává vált.

Károlyi utca 12.

A Károlyi és Reáltanoda utca sarkán álló épületet Ybl Miklós építész tervezte, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülete felkérésére. A háromemeletes csodás épület 1869-re készült el, további emeleteit később építették rá. Nem csupán a takarékpénztár, de szolgálati lakások és üzletek is helyet kaptak benne. A Vasárnapi Újság 1890-ben megírta az építési költségeket, melyek összesen 697 920 forintot tettek ki. Az akkori egyik legdíszesebb épület 1980-tól, elhanyagoltsága miatt lakhatatlanná vált, amit a 1999-2001 közötti felújítás „orvosolt".

Ferenciek tere 6.

A Ferenciek tere és Reáltanoda utca sarkán egy csodás épület áll. Az Egyetemi Könyvtár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtári hálózatának legfontosabb intézménye. A neoreneszánsz stílusban épült épületet 1876-ban adták át.

Ferenciek tere 2.

Ez az igen impozáns épület egyszerre több címmel is rendelkezik: A Ferenciek tere 2. mellett a Veres Pálné utca 2., a Kígyó tér 1. és a Curia utca 2-4. is ugyanazt az épületet, de mégis más „házat", bejáratot jelöl. Ezen azonban nem csodálkozhatunk, hiszen hatalmas bérházról beszélünk. Az 1894-ben épült ház tervezői Korb Flóris és Giergl Kálmán voltak. Építésére - tervezői Korb Flóris, Giergl Kálmán - 1899-ben kért engedélyt a Legmagasabb császári és királyi magán és családi alapok, és 1901-ben el is készült. A frissen átadott Királyi bérház nevet viselő épületet maga I. Ferenc József is meglátogatta.