Ne feledkezzünk meg az apákról sem

Az anyákról Magyarországon már a XX. század eleje óta megemlékeznek anyák napján, ahogyan a világ legtöbb országában is, ám mi a helyzet az édesapákkal? Egy kiegyensúlyozott és szerető családban – főleg manapság –

mint az anyukák, így számukra is jár a tisztelet és az elismerés.

Hisszük vagy sem, az apák napja nem új keletű dolog, nem valami modern hóbort. Európa egyes országaiban már a középkorban is megtartották, bár hivatalos ünneppé – akárcsak az anyák napja –a XX. században vált. Az apák napjáért Sonora Smart Dodd küzdött az Egyesült Államokban, aki úgy gondolta, hogy az ő apukájának is járna egy ünnep. Sonora apja ugyanis kilenc gyermeket nevelt fel egyedül, így lánya az első anyák napi ünnepségről tudomást szerezve, kezdeményezést indított, hogy június 5-ét, azaz apja születésnapját nyilvánítsák ünneppé. Az ötletet felkarolták a döntéshozók, s bár nem William Jackson Smart születésének dátumán, hanem június 3. vasárnapján, de Washington államban elismerték az apák napját. Ennek ellenére hivatalos ünneppé csak 1972-ben nyilvánította Richard Nixon.

Magyarországon a két világháború között igyekeztek népszerűsíteni az apák napját, nem sok sikerrel, majd 1994-ben újabb kampány indult az ünnepért, amely azonban még a mai napig nem honosodott meg a köztudatban.
Pedig egy jó családban mindkét szülőre nagy szükség van. Az anyai és az apai szerepek egyaránt fontosak, a szülők támogatják és kiegészítik egymást és