A meditáció fiatalító, immunrendszer támogató hatása

A Journal of Cognitive Enhancement közzétett egy új tanulmányt, amely a Shamatha Projektre épül. A Shamatnha Projekt a meditáció kognitív, pszichológiai és biológiai hatásainak kutatásával foglalkozik, amelyet a Kaliforniai Egyetemen, a UC Davis Center for Mind and Brain névre keresztelt kutató központban végeztek.

A Shamatha Projekt a valaha eddig készült legátfogóbb longitudinális tanulmány az intenzív meditáció témakörében. Olyannyira, hogy számos szakember kapta fel rá a fejét, nem beszélve a tudósokról és a Dalai Lámáról, aki személyesen hagyta jóvá a projektet. A kutatás a 2007-es kolorádói Red Feathers Lakes közelében tartott intenzív meditációs elvonulás hatásait vizsgálja. A Shambhala Mountain Centerben megrendezett elvonulás résztvevői közül 60 tapasztalt meditátor jelentkezett, hogy szeretne részt venni a kutatásban. Ők a három hónapos meditációs visszavonuláson folyamatos oktatást kaptak a buddhista tanítójuktól, B. Alan Wallace-től, a Santa Barbara Institute for Consciousness Studies-tól. Napi kétszer csoportos meditációs foglalkozáson vettek részt, és napi hat órán át folytattak egyéni gyakorlatokat.

Megdöbbentő eredmények születtek

Az elvonulás végét követően már azonnal mérhető volt, hogy a résztvevők figyelme, általános közérzete jelentősen pozitívabb, valamint sokkal hatékonyabban kezelik a stresszes helyzeteket. Azokat a vizsgálatokat, amelyeket ekkor elvégezték, megismételték 6 hónappal később, majd 1,5 évvel és 7 évvel később is. Azok a résztvevők, akik ez idő alatt is napi szinten meditáltak, hasonlóan jó eredményeket produkáltak, mint az elvonulás utáni első mérési időszakban.

Ez főleg az idősebb meditálók körében volt rettentően látványos, ők ugyanis nem produkálták azokat az öregedéssel járó mentálus hanyatlás jeleit, mint a figyelemvesztés vagy a feledékenység. Velük szemben a kontrollcsoport tagjain viszont észlelhetőek voltak ezek a jelek.

Hogyan hat a meditáció az öregedésre?

Az egészséggel kapcsolatos biológiai előnyök annak köszönhetőek, hogy a rendszeres meditáció alapvetően megváltoztatja az agyhálózat funkcionális kapcsolatrendszerét. Az agyi változások statisztikailag magyarázzák a mentális készségek javulását, de nem csak mentális szempontból mérhetőek pozitív hatások.

A rendszeres meditáció ugyanis csökkenti az Interleukin-6 mennyiségét, amely egy gyulladást okozó biomarker. A komoly stresszben élő emberek szervezetében Interleukin-6 nagy mennyiségben mérhető, akik azonban meditálnak, azoknál jelentősen csökken. Mivel a magas stressz növeli a kortizol-szintet is, amely viszont lenyomja az immunrendszer működését, így fogékonyabbak lehetünk szinte mindenféle betegségre. A meditáció tehát közvetett módon az immunrendszer védelmezője is.