Az ősz legjobban várt gasztroünnepe: Szent Márton-nap

November 11-e hosszú évek óta egy igazi örömünnep, amelyet óriási lakomák jellemeznek már ősidők óta. Márton napja a karácsonyi előtti 40 napos böjt utolsó ünnepnapja, amikor az emberek ehetnek-ihatnak főként azért, hogy a következő évben is legyen bőségesen mit fogyasztaniuk. Ezen a napon a libalakomáké a főszerep, számos elképesztően finom és étvágygerjesztő fogást készíthetünk el és lephetjük meg vele a családtagjainkat, szeretteinket.

Szent-Márton püspök napja korábban igazi fordulópontot jelentett a parasztok életében, ugyanis ez a nap jelentette az egész évi mezőgazdasági munkálatok végét és a téli időszak, a pihenés kezdetét. Mivel novemberi hónapban lehetett levágni az addig hizlalt, megtömött libákat, így ezen a napon országszerte óriási eszem-iszom volt jellemző, ami manapság sincsen másként.

A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a mondás szerint november 11-én nem volt szabad takarítani, mosni és teregetni, mert ez a jóság pusztulását okozta.

Márton-napi libalakomák

A népi hagyományok szerint a lakmározás és a bőséges libából készült ételek fogyasztása elengedhetetlen volt Márton napján, hiszen:

„Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik” - tartja a mondás.

A régi hagyományok alapján Szent Márton napján fiatal libából készítenek ínycsiklandozó lakomát, megfűszerezik és kemencében ropogósra, arany pirosra sütik. A szokásokhoz az is hozzátartozott, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből korábban küldtek a papnak is, innen származik a „püspökfalat” kifejezés.

A liba szinte összes része felhasználható, így a Márton-napi libafogások között tengernyi variáció szerepel, többek között libaleves, libasült párolt káposztával, zsemle- vagy burgonyagombóccal, libamáj vagy akár töltött libanyak is.

Az újbor születése

Szent Márton napja nem csak az evésről, hanem az ivásról is szól, ugyanis ehhez a naphoz kapcsolódik az újbor megszületése is. A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre kiforrott újborral szokás koccintani. A hagyományok szerint a borosgazdák november 11-én mutatják meg először az elkészült boraikat. Ezen a napon a borászok is megpihenhetnek végre és a barátokkal közösen elfogyaszthatják az elmúlt hónapok fáradozásainak dicső eredményét. Ahogy a lakoma, úgy az italozás is elengedhetetlen ezen a jeles ünnepen, amit az alábbi mondás is igazol:

„Aki Márton napján újbort nem iszik, egész évben szomjazik.”

A Márton-napi újbor fajták közé soroljuk az olaszrizling, rozé, pinot noir és portugieser típusú borokat. A hegy leve mellé tökéletes passzolnak az őszi időszak kedvencei, a sütőtök és a sült gesztenye is.

Márton-napi időjárás

A népi hagyományok szerint a Márton-napi időjárásból megjósolható, hogy milyen idő várható a télen, ennek megállapításához egy régi mondás segít bennünket:

„Márton-napján, ha a lúd jégen jár, akkor a karácsony vízben poroszkál.” E szerint, ha november 11-én fagy, akkor karácsonykor enyhe időre lehet számítani és ez igaz fordítottan is, ha Márton napján enyhe idő van, akkor fagyos karácsony elé nézhetünk.

Egy másik mondás pedig azt mondja, hogyha a sült liba húsát leszedve barna és rövid mellcsontot találunk, akkor sáros telünk lesz, ha viszont hosszút és fehéret, akkor havas lesz a karácsony.

November 11-én a szeretteink körében ünnepeljük meg méltóképpen otthon készített libával és újborral Szent Márton napját. Szerezzünk be friss, hazai alapanyagokat, hozzávalókat, próbáljunk ki régi, bevált vagy akár új recepteket is és készítsük el mi a családnak a legfinomabb libalakomát. Nézzünk utána, egyes tájakon hogyan készítették el a különféle liba ételeket és merjünk mi is kísérletezni. Ha pedig nem vagyunk elég magabiztosak a konyhában, akkor rendeljünk valamelyik közeli étteremből és az ínycsiklandozó fogások után lepjük meg magunkat kedvenc borászunk Márton-napi új borával és fogyasszuk azt egészséggel szűk, családi körben.

A cikket támogatta a Magyar Turisztikai Ügynökség.