A nemzetközi felmérések szerint a Földön jelenleg több mint egymilliárd ember dohányzik, hazánkban pedig több mint 2 millióan cigarettáznak, amivel a dohányosok nem csupán a saját szervezetüket, hanem a környezetükben lévőkét is károsítják.
Mára köztudottá vált, hogy a cigarettázáskor nem csak a dohányost magát érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőket is,
ezért kiemelten fontos lenne, hogy az ártalmak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom, hiszen ily módon a dohányosok a környezetükben lévőket is veszélynek teszik ki. Napjainkra a legtöbben már tudják, hogy az égés és az égés során keletkező füst az, ami a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért elsősorban felelős, tehát a cigarettafüst megszüntetése legalább olyan fontos, mint a többi légszennyezést okozó egyéb tényező kiiktatása, ugyanis a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés mellett a környezeti ártalomcsökkentésre is kiemelt figyelmet kell fordítani.
A számos kutatás és tanulmány dacára még mindig rengetegen fogyasztanak rendszeresen dohány- és nikotintartalmú termékeket.
Magyarországon az Eurostat 2014- es felmérése szerint az uniós átlagnál többen vannak azok, aki naponta rágyújtanak – minden harmadik felnőtt magyar dohányzik - és még többen azok, akiknek az egészségét veszélyezteti a cigarettázás, hiszen ez nem csak a dohányosok problémája, azokra is káros hatással van, akik a másodlagos füstöt lélegzik be.
Könnyű belátni tehát, hogy az ártalomcsökkentés legjobb módja, ha az emberek egyáltalán rá sem szoknak a dohányzásra, melynek ártalmai úgy kerülhetők el, ha az adott személy egyáltalán nem fogyaszt dohány- és nikotintartalmú terméket, így nem csak saját magát, de szeretteit, barátait, kollégáit is megóvhatja a káros hatásoktól. Azáltal, hogy rá sem gyújt, megóvhatja őket a füstben keletkezett káros anyagok szervezetbe jutásától, egészségük ily módon történő károsításától.
Dohányzás esetén a legjobb, ha mihamarabb abbahagyja a cigarettázást, hiszen ezzel egy időben csökken a hozzá köthető megbetegedések kockázata.
Viszont sokan minden ismert egészségügyi kockázat ellenére sem szoknak le. A leszokni készülők kevesebb, mint tizede hagyja abba a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztást. Azok a felnőtt dohányosok, akik valamiért nem hagynak fel a dohányzással, ma már tájékozódhatnak a cigarettához képest kevesebb káros anyagot kibocsátó füstmentes technológiákról. Ezek nem leszokást segítő eszközök, céljuk az ártalomcsökkentés.
Több különböző típusú füstmentes technológia létezik, amelyeknek a működése és a hatása is nagyon különböző, de még a hasonló elven működőkön belül is számottevő eltérések lehetnek. Ilyen füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta, a kémiai reakcióval működő vagy a dohányhevítéses technológiák. Utóbbiak olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, ami már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés. Az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák ezzel szemben dohány helyett nikotintartalmú folyadék vagy nikotinsó felhasználásával állítanak elő nikotinpárát.
Természetesen a nikotin ugyanúgy része marad a füstmentes technológiák használatának is,éppen ezért az említett alternatívák sem kockázatmentesek,
de az már igazolható, hogy az ártalomcsökkentés egyik lehetősége a füst kiiktatásával ezekben a technológiákban rejlik. A dohányzás ártalmainak kiküszöbölését azonban kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való teljes tartózkodás biztosítja, ily módon, ha valaki dohányzik, akkor javallott azzal mihamarabb felhagynia, de a legjobb eleve el sem kezdeni.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás,
megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.