Hogyan alakult ki a hűtéssel előállított édességek története?
A fagyasztás technológiájának története egybeforr a hűtéssel előállított édességek fejlődésével.
Számos esetben a legendák és tények határai összemosódnak a neves történelmi személyekről ránk maradt történetekben. A civilizációnk története tehát egyidős lehet a hűtés kialakulásával.
Már az Ószövetségben a Példabeszédek Könyvében találhatunk utalást a hűsítő jégre. Kr. e. a 11. században pedig Kínában már használtak természetes jeget a hűtésre. Az első fagylaltszerű hideg édességet pont Kínában készítették, amely az arabok közvetítésével jutott el a Földközi-tenger menti országokba. A mendemondák szerint Nagy Sándor tudta, mivel élénkítheti fel a katonák figyelmét az ütközetek előtt, ez pedig nem más volt, mint egy kis jeges frissítő, amelyet a borból, gyümölcsből, mézből kevert hűtött italok jelentették.
A fagylalt megszületését Medici Katalin esküvőjéhez kötik, bár nincs rá határozottan olyan bizonyíték, amely ezt alá is támasztja. A jeges desszertek elterjedése azonban a 18. század közepéhez köthető, amikor William Cullen Glasgow tudományos kísérletet mutatott be az első, mesterséges hűtésre vonatkozóan. Ezután még bő félszázadig váratott magára az első hűtőgép előállítása, amelyet Olivier Evans tervezett meg 1805-ben az Amerikai Egyesült Államokban. Az első hűtőgép alkalmazását és gyártását újabb kísérletek sorozata előzte meg.
1876-ban megszületettek Carl von Linde német mérnök ammóniás kompresszoros hűtőgépének tervei, majd 19 évvel később megvalósított egy levegő-cseppfolyósító nagyüzemet.
Nyugat-Európában jelentek meg először a nagyüzemi fagylalt és parfégyártáshoz alkalmazott hűtőszekrények a 20. század közepétől.
A parfé és fagylalt körülbelül egyidőben alakultak ki, mégis különböznek egymástól. A parfé készítéséhez eleinte elengedhetetlen volt a tojássárgája és a tejszín. Manapság már több olyan receptet is találunk, amelyek a tojást elhagyják. Nincs szükségünk fagylaltgépre a parfé készítéséhez, és nem kell közben kevergetni sem. A páragőz fölött felvert vagy főzött, szobahőmérsékletűre hűtött krémmel, majd ezt követően a fagyasztásával elérhetjük a kívánt állagot.
A parfé desszertként történő megszületését 1894-re teszik a szakácskönyvekben. A magyar olvasók a Képes pesti szakácskönyv 1894-es kiadásában már találkozhattak a parfé receptekkel, amelyeket Josephine Saint-Hilaire álnéven publikáló szerző jelentetett meg. Az ismeretlen szerző a szakácskonyv címlapján St. Hilaire Jozéfaként került feltüntetésre. Az általa megismertetett francia konyha igencsak erős befolyással bírt akkoriban a magyarországi háziasszonyokra.
Az első magyar parfé receptek közé tartozik a vanília parfé, amely sokat elárul a 19. század konyhájáról, szokásokról és nyelvhasználatról is.
A gasztronómia világában a parfét két részre osztjuk. Az egyik a főzött, gőzölt vagy sütött alapanyagokból hűtéssel előállított verzió, amelyet többnyire előételként tálalunk, a másik főzött, hűtött, majd fagyasztott, amelyet desszertként kínálunk fel.
Még több recept a Life.hu-n:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.