Színt vallott az olimpiai bajnok úszó: Volt, hogy öngyilkosságot fontolgatott

Az olimpiákon szinte egymást érik az ember feletti teljesítmények, de vannak néhányan, akik még a legjobbak közül is képesek látványosan kiemelkedni. Ők azok, akik a legtöbb aranyérmet zsebelték be az olimpiákon:

Az olimpiai érmei: 23 arany, 3 ezüst, 2 bronz

Michael Phelpsé összesen (23) és egy olimpián (8, 2008-ban) is a legtöbb ötkarikás aranyérem, no meg természetesen az egyéni számokban (13) és váltóban (10) is felülmúlhatatlan. Az amerikai úszó 1985. június 30-án született.

Phelps már 16 évesen Fukuokában világbajnok lett 200 pillangón, kedvenc számában, amelyben három olimpiát (2012-ben kikapott Chad le Clos-tól!) és öt vb-t nyert – de pillangón és vegyesen amúgy is csak ritkán tudták megszorítani. 200 vegyesen például négy olimpián koronázták meg. A 2008-as pekingi olimpián, ahol a dobogó tetején nyolcszor hallgathatta meg az amerikai himnuszt, augusztus 13-án 200 pillangón behúzta tizedik aranyát, amivel minden idők legnagyobbja lett. És még hol volt a karrier vége...

A londoni olimpia után egyszer már hivatalosan is visszavonult (vb-n például innentől már nem is indult), ám nem bírt a vérével, és Rio előtt újra keményen odatette magát. Itt az amúgy is döbbenetes 18-ról még 23-ra feltornázta aranyainak számát.

Annak ellenére, hogy minden idők legsikeresebb úszója, Phelps korábban bevallotta, hogy volt, amikor öngyilkos gondolatokkal küzdött.

Az olimpiai érmei: 9 arany, 5 ezüst, 4 bronz

A mindössze 161 centis és 52 kilós, légiesen könnyed Larisza Szemjonovna Latinyina a Szovjetunió Lenin-renddel kitüntetett tornásza azokban az években jutott el 18 olimpiai éremig, amikor korszakos klasszisokkal, Keleti Ágnessel, majd Vera Cáslavskával kellett rivalizálnia.

Nyert egyéni összetettben (Keleti előtt), csapatban, ugrásban és talajon holtversenyben Keletivel, plusz még ezüst- és bronzérmet is hazavitt. Négy évvel később egyéni összetettben, csapatban és talajon megvédte a címét, de két ezüsttel és egy bronzzal is gazdagodott. Utolsó olimpiáján, 1964-ben egyéni összetettben második lett, de a szovjet csapattal és talajon győzött – ez utóbbi sikerével az akkori örökéremtábla első helyére lépett elő a finn csodafutó, Paavo Nurmi elé. És ott is maradt egészen 2008-ig, Phelps pekingi remekléséig, de az olimpiákon ma is ő minden idők legeredményesebb női sportolója.

Az olimpiai érmei: 9 arany, 3 ezüst, 0 bronz

Paavo Nurmi a második világháború előtti sport legnagyobb alakja, aki úgy jutott el kilenc olimpiai aranyéremig, hogy 1924-ben hazája szövetsége nem nevezte kedvenc távjára, a 10 000-re, 1932-ben pedig egy ma már nevetséges profivád, néhány németországi pénzdíj miatt a NOB nem engedte elindulni, holott a finnek még két nappal a megnyitó előtt, a helyszínen is újraszavaztatták az ügyét, hiába.

Helsinkiben ekkor már állt a szobra, és hamarosan Finnország egyik leggazdagabb embere lett. A portréjával nyomták a finn 10 márkást, aszteroidát és Finn Air-repülőgépet neveztek el róla, két amerikai elnök is fogadta, operát írtak és szobrokat formáztak róla – Paavo Nurmi vitán felül a huszadik század egyik legnagyobb hatású sportolója volt.

Az olimpiai érmei: 9 arany, 1 ezüst, 1 bronz

A 18 éves Mark Spitz kétszeres olimpiai (váltó)bajnokként tért haza Mexikóvárosból az Egyesült Államokba az 1968-as játékokról, de a 100 pillangó ezüstje és a 100 gyors bronza miatt maradt benne hiányérzet. Négy év múlva aztán bőségesen kárpótolta az élet, hiszen Münchenben valamennyi olyan számban győzött, ahol rajthoz állt. Nyert 100 és 200 gyorson, 100 és 200 pillangón, továbbá mindhárom váltóval, összesen hétszer.

Aztán a Fekete Szeptember müncheni merénylete után a NOB támogatásával az amerikai haditengerészet az egyik Balti-tengeri német kikötőből Londonba menekítette, mert zsidó származású lévén jó esély volt rá, hogy a palesztinok célpontjává válik.

Az olimpiai érmei: 9 arany, 1 ezüst, 0 bronz

A nyolcvanas évek győztes Amerikájának sportikonjából, a Ben Johnson-botrány kedvezményezettjéből lett az atlantai „aranyolimpián" kilencszeres bajnok, és ezzel végérvényesen elfoglalta a helyét minden idők legnagyobbjai között. Olyannyira, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság – nyilván a friss élmények hatására is – 1999-ben az Évszázad sportolójának választotta.

Az olimpiai érmei: 7 arany, 1 ezüst, 2 bronz

Gerevich Aladár az olimpiai játékok történetének legtöbb aranyérmet nyert magyar sportolója, 7 olimpiai aranyat szerzett pályafutása során. Bár világviszonylatban az aranyérmesek listáján „csak" a 18. helyen áll, de ő nyert a legtöbb olimpián aranyat.

Ebben a kategóriában Michael Phelps is messze a mi Gerevich Aladárunk után kullog. Ráadásul a kardvívólegenda úgy nyert hat különböző olimpián, hogy 1940-ben és 1944-ben, amikor a létező legjobb korban volt, a második világháború miatt két esélye is kiesett. De 1932-től 1960-ig, azaz 22-től 50 éves koráig mindig, azaz hatszor is tagja volt a győztes csapatnak, 1948-ban egyéniben is arany-, 1952-ben ezüst-, 1936-ban pedig bronzérmes lett.

Ez is érdekelhet: A leghíresebb románcok, amelyek az olimpiákon szövődtek.