Azért halhatnak ki a királypingvinek, mert túl nagy utat kell megtenniük az élelemig

Lássuk, hogy mely vízi állatok vannak veszélyben:

A Kaliforniai-öböl legészakibb csücskében, Nyugat-Mexikó partjainál él a kaliforniai disznódelfin, más néven vaquita. Nagyobbrészt a sekély vizű lagúnákat kedveli. A halászat, a halászhálóba gabalyodás, a szennyezés növekedése és élőhelye pusztulása egyaránt veszélyezteti. Nagyon ritkán figyelhető meg a természetben.

A két térítő között, az Atlanti- és a Csendes-óceánban, valamint a hozzájuk tartozó tengerekben él. Könnyen siklik a vízben, annak köszönhetően, hogy mellső lábai viszonylag hosszúak. Lapított testén pedig páncél található, ami védi. Sajnos, e faj számára nagy veszélyt okoz a modern halászat és a környezetszennyezés, ezen kívül páncéljából különböző használati tárgyakat készítenek. Körülbelül 30–50 évig élhetnek a vadon élő példányok.

Csupán az Új-Zéland környéki vizekben él ez a faj. Pillanatnyilag az egyik legritkább tengeri delfin a világon. 1984 és 1988 között becslések szerint a 760 delfin egyharmada fulladt meg hálókban. Szerencsére azóta itt tilos a halászat, mert a veszélyeztetett területet védetté nyilvánították.

A jegesmedvék nagyon jól tudnak úszni, de élőhelyüket nem a tenger, hanem a sarki jégtáblák jelentik, ettől függetlenül sok időt töltenek a vízben. Viszont a szárazföldön vadásznak, párosodnak és ott nevelik a kicsinyeiket.

Nagyon fontos szerepet töltenek be egy adott térség élővilágában, ebben az esetben az Északi-sarkéban. Nagyragadozók, azok a fajok, amelyek a tápláléklánc csúcsán helyezkednek el. A zord körülményekhez is remekül alkalmazkodik ez a faj, mégis veszély fenyegeti az élőhelyét. Az Északi-sark jege folyamatosan olvad a globális felmelegedés okán. Így sajnos a jövőben lehet esély arra, hogy ezek a bámulatos állatok örökre elveszíthetik az élőhelyüket.

A kék bálna gyakori volt a Föld összes óceánjában és nagyobb tengerében a XX. század elejéig, egészen addig, ameddig az ember ipari mértékben gyilkolni kezdte ezt a fajt. A kék bálnákat egy évszázad alatt a vadászat majdnem a kihalás szélére sodorta. Annak érdekében, hogy sikerüljön megmenteni a világ legnagyobb emlősét, 1966-ban nemzetközi összefogással intézkedéseket hoztak.

Az 1950-es években a faj élőhelyein a mocsarakat mezőgazdasági célokra használták a malária elleni küzdelem részeként. Ez a különleges békafajta a múltban egy meglehetősen kis területen élt Észak-Izraelben, a Hula-tó környékén, valamint Szíria déli részén, édesvízi, mocsári környezetben. Az 1950-es évek óta kihaltnak gondolták az izraeli feketebékát, de 2011 novemberében láttak egy példányt, és azt feltételezik, hogy több is élhet a közelben.

Az Antarktiszon honos királypingvin a klímaváltozás okán a tudósok becslése alapján az évszázad végére felkerülhet a súlyosan veszélyeztetett fajok listájára. 2100-ig egyre nagyobb lesz a távolság a királypingvinek lakóhelye és azon helyek között, ahol táplálék van számukra. Így a szárazföldön váró fiókáknak nagyon sokat kell majd várniuk vadászó szüleikre.

A tudósok azt hitték, szabadon már egyáltalán nem él, annyira ritka a Swinhoe-lágyhéjúteknős, és fogságban is csak három példányról volt tudomásuk. Ez a teknősfajta élhet több mint 100 évig is, és megnőhet akár 135 kilogrammosra és egy méteresre is. A fajt szinte teljesen kiirtotta a vadászat, a környezetszennyezés és a fészekrakó területek csökkenése.

Ez is érdekelhet: Ezek a legtöbbet érő, vadon élő állatok Magyarországon.