A képzelet és az ábránd között az a különbség, hogy az igazi képzelet előbb-utóbb valóra válik, de az ábrándból nem lesz semmi.
Az erős képzelet, ahogy azt az „imagináció" szó is üzeni: mágikus képessége minden léleknek.
Most már, 85 éves koromban visszanézve, látom, hogy életemben mindaz, ami valóra vált – a személyiségem, a műveim, az életem, és a magyar irodalomban elfoglalt helyem valaha csakis a képzeletemben élt. Semmiféle „realitása" nem volt.
Az egyetlen tárgy, amelyből megbuktam, a magyar nyelv és irodalom volt. Ma már tudom, nem miattam, hanem mert rosszul tanították.
Ma már azt is tudom, hogy amit valaha képzeletnek neveztem, az a még nem látható jövőm valósága volt. Jelenleg élem. Az ábrándból azonban nem lesz semmi.
„Az ábrándozás az élet megrontója", mondja a költő, mivel hasonlít a képzelethez, de hiányzik belőle a mágikus erő. Terméketlen önáltatás, mely az ember jelenét ugyan elviselhetővé teszi, de csak úgy, mint amikor egy részeg leül az út szélén, s próbálja félálom állapotát örömtelinek érezni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.