83 évesen tornáztatja kortársait Borszékiné Ági néni, a reformkonyha nagykövete: "Betegségben elakad az energia"

Frenyó Krisztina/Life.hu: Ági Néni, túl betegségeken, számos műtéten, családi tragédiákon, mégis te segítesz másokon. A segítség az, ami éltet, dolgosan éled mindennapjaidat. Újra meg kellett tanulnod járni és ez olyannyira jól sikerült, hogy te vagy az, aki tornáztatod a pócsmegyeri asszonyokat. Meridián-tornát tartasz. Ezzel is regenerálódsz? Honnan ez a megmagyarázhatatlan erő, energia?

Borszékiné Ági néni: Sok szeretettel üdvözlöm a kedves olvasókat! Kérdésedre válaszolva, az erőmet, kitartásomat nagymamámnak köszönhetem, mert az ő küzdőszelleme él bennem. Ő képviseli az életemben a tiszta szeretetet. Emléke nagyban befolyásolt és segített abban, hogy emberré váltam. A nagymamám az őrangyalom, aki mindig vigyáz rám. Ő egyszerű falusi asszonyként nevelte mind a 14 gyermekét és unokáit, köztük engem is. Annyi bölcsességgel átszőtt szeretetet kaptam gyermekkoromban, hogy azóta is azon gondolkodom, hogy az érzelmi intelligencia mennyivel többet jelent minden egyébnél. Az én drága nagymamám mindenféle feladatot elvégzett a háztartásban és a földeken is. Hiába voltam korán kelő, mire kimentem a konyhába, a sparhelten rotyogott a disznóknak a moslék, forrt a víz a tejeskávéhoz, bögrében készen a tea, melynek a tetején keresztbe téve ott volt a fokhagymás pirítós kenyér. És mindig a jóra, a becsületességre, a munka szeretetére tanított bennünket.
Az Élj 100 évet egészségesen a "3-1-2" meridián gyakorlatokkal egészségvédelem az évezredes kínai tapasztalatok alapján működik. Dr. Eőry Ajándok tanár úrtól tanultuk meg az alapokat. Megfogalmazása szerint: a meridián gyakorlatok az egészség és a hosszú élet titkos receptjei. Zhu Zhongxiang professzor kifejlesztette a meridián gyakorlatokat, amelyek mindenkire hatásosak és mindenki által könnyen végezhetőek. A 30 perces meridiántorna elvégzése egy napos fizikai munkának felel meg.
A kínai egészségfelfogás az ún. akupunktúrás meridiánok létén alapszik. Egészséges emberben az életenergia akadálytalanul kering a 12 fő és a két középvonali meridiánban. Betegség állapotában a meridiánban elakad az energia.

F.K./Life.hu: Nemrég azt mondtad, sosem volt időd elfáradni, mert annyi dolgod volt mindig. Egészen kicsi korodtól jó barátságban voltál a munkával. Mesélsz nekünk ezekről az időkről?

B. Á.: A háború után édesapám betegsége miatt nem volt pénzünk tüzelőre, ruházkodásra, éppen csak a mindennapit tudta édesanyám megfőzni. Ezért az én feladatom volt a tüzelőről gondoskodni tavasztól-őszig. Ötödikes koromban megtanultam kesztyűt és zoknit kötni, és a Gödöllőn élő idős hölgyeknek kötöttem. Erre felfigyelt a Vöröskereszt is, akiktől fonalakat kaptam, és a kisbabáknak kötöttem kocsikabátot. Ezzel már nagyon jól kerestem és a tanár nénik engedélyével az óra alatt is köthettem, mert jó tanuló voltam.

F. K./Life.hu: Tanultál, dolgoztál, pályázatokat írtál, több könyved is megjelent. Mesélnél egy kicsit a kezdetekről, amikor még egyszerre voltál háziasszony és dolgozó nő, édesanya, gazdasszony?

B.Á: Férjemmel 1957-ben ismerkedtem meg Zebegényben egy üdülés alkalmával. Nagyon jó táncos volt, igazából azt lehet mondani: 1977-ben bekövetkezett betegségéig végig dolgoztuk és táncoltuk az életünket. Nagyon szerette a tangóharmonikát, boldoggá tette, hogy kisebbik fia gyönyörűen játszott és játszik rajta ma is. Amikor állást kaptam a Néprajzi Múzeum zenei osztályán, az meghatározta az egész életemet. Minden további iskolámat esti tagozaton végeztem és az osztály dolgozói tanítottak. Úgy éltünk ott, mint egy nagy család.

1956-ban népdalgyűjtő vizsgát tettem és mint amatőr néprajzos, a népi táplálkozással kezdtem foglalkozni, ezen belül gyűjtést végeztem szülőfalumban, Gödöllőn. Ennek eredményeként jelent meg 1996-ban a Főzőkanalat a lányok kezébe könyvem. 1983-ban a biogazdaképző elvégzése után minősített biokert művelőként működtem tovább. Ezzel párhuzamban szereztem meg a „reformkonyha szakelőadó" elismerést, és belemerültem az egészséges táplálkozás témájába. Sorra jelentek meg könyveim e témakörben, majd az összes zöldséget és gabonát feldolgozó munkám: Az én reformkonyhám 1996-ban látott napvilágot. Hat kiadást ért meg.
42 év után nyugdíjba vonultam és elkezdtem járni az országot, nagyjából 650 alkalommal tartottam meg a Magyar konyha – reformmódra ismeretterjesztő előadásomat. Mindeközben falusi turizmussal is foglalkoztam. Sosem unatkoztam.

F.K./Life.hu: Amikor elvesztetted a társadat, egyedül maradtál a gyerekekkel. Hogyan élted meg a magányt, voltál-e valaha még szerelmes? Hit nélkül nehéz, kell a remény is az életben maradáshoz. Kiben, miben kapaszkodsz?

B. Á.: Férjem halála után sem éreztem magam magányosnak, itt maradt a szép emléke és a harmonikaszó. Azonban kezdett hiányozni az emberekkel való kapcsolat, mert hiába volt a sok utazás, előadás, ha nem beszélhettem róla senkinek. Ekkor ismertem meg második férjemet, és hihetetlen, de ugyanolyan jó ember volt, mint az első. A Somló-hegyre jártunk szőlészkedni, jókat énekeltünk barátokkal a szüretkor. Szép kort élt meg, a gyermekei és unokái ma is és tartják velem a kapcsolatot.
Vallásos családban nevelkedtem. Felnőtt koromban rájöttem, hogy milyen szép is az élet: mindig ad feladatokat, amit nagy kitartással, szeretettel kell végezni. A kihívások eleinte kicsik, aztán nőnek, egyre nagyobbak, de amit vállalunk, azt végig kell csinálni.

F. K./Life.hu: Reformkonyha és gyógynövények. Aki ismer, tudja rólad, hogy a faluban és távolabb is téged kell keresni, ha egy mindenmentes receptre, vagy egy gyógyhatású teára van szükség. Hogyan ismerkedtél meg e két csodás területtel?

B. Á: A sok nehézség és munka mellett a gyerekek kollégiumi évei alatt maradt időm tovább kutatni. A 80-as évek elején az elismert természetgyógyász, dr. Oláh Andor mellett tanultam. Az ő hatására kezdtem el a reformkonyha iránt érdeklődni. Gyógynövények nélkül elképzelhetetlen egy biokert. Egy előadáson ismerkedtem meg Szabó Gyuri bácsival, a bükki füvesemberrel, akitől azóta is sokat tanultam. Őt is példaképemnek tekintem, mert a 'fűben, fában orvosság' nemcsak egy üres mondás, valódi tartalma van.

F.K./Life.hu: Várod már a karácsonyt? Milyen lesz idén az ünnep?

B. Á.: Legszebb ünnepnek a karácsonyt tartom. Azonban a koronavírus miatt ez már a harmadik ünnep, hogy zárlat alatt vagyunk. Meg kell tanulni elfogadnunk, hogy otthon maradunk. A hagyományokat mindenki a családjában őrzi, és aki nem tudja, hogyan kell örülni a kevésnek, az soha nem lesz megelégedve a sokkal sem. Most a legfontosabb az erős immunrendszer és a harmónia. Vigyázzunk egymásra!

F.K./Life.hu: Túl a nyolcvanon is megőrizted gyermeki szabadságodat, mosolyodat, lelkületedet és ami talán a legfontosabb, a humorodat is. Mit üzennél a mai fiataloknak, a kezdő és a gyakorló feleségeknek, édesanyáknak? Mire figyeljenek, mi a legfontosabb az életben?

B. Á: Igen, már elmúltam 83 éves. Könnyűnek nem, ám annál szebbnek érzem az életemet, mert szeretettel végeztem minden munkámat. A jó Isten feladatokat ad nekünk, könnyebbet is, nehezebbet is, de mindent el kell végeznünk. Ennél a vírusnál nehezebb dolgokat kellett megoldanom. A régi idősek mindig azt mondták, hogy a legnehezebben megoldott feladatok tesznek majd egyre erősebbé. Kérdezték már tőlem, mit csinálnék másként, ha újra kezdeném, és meglepődtek, amikor azt válaszoltam: mindent ugyanígy csinálnék.