Sikeresen zárult az idei népszámlálás

A hét elején lezárult a 2022. évi népszámlálás harmadik, és egyben utolsó szakasza – adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal. A megadott határidőig mintegy 4,6 millió lakás- és 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be, az online kitöltések aránya pedig minden várakozást felülmúlt. Az adatgyűjtés lezárultával pedig megkezdődhet az adatok feldolgozása, amelyet állami adatbázisok használata támogat. A népszámlálási adatok adminisztratív adatokból történő előállításának gyakorlata azért is különösen fontos, mert a tervek szerint az idei volt az utolsó hagyományos, kérdőívekkel végzett népszámlálás Magyarországon – áll a KSH sajtóközleményében.

November 28-án zárult le az idei népszámlálás. A pótösszeírásban részt vevőkkel együtt az adatközlés arányát a népesség 96%-ára becsülik a szakértők, a hiányzó adatokat pedig állami adatbázisokból pótolja majd a KSH. Az idei volt az első népszámlálás, amikor a statisztikai hivatal ilyen kiterjedt jogosultságot kapott az adatok pontosításához. Abban a tekintetben is rendhagyó volt az ez évi cenzus, hogy most először teljesen elektronikusan zajlott az összeírás, hiszen október 1. és 19. között mindenki önállóan tölthette ki a kérdőívet, ezt követően pedig, a számlálóbiztosi szakaszban, valamint a pótösszeírás során táblagépeken rögzítették a számlálóbiztosok az interjú keretében megadott adatokat, melyek – Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének tájékoztatása szerint – azonnal egy fokozottan védett szerverre kerültek feltöltésre, és az adatállományhoz csak egy különösen szűk körnek van hozzáférése, kizárólag azoknak, akiknek ez elengedhetetlen a munkájuk elvégzéséhez.

A népszámlálások során nyert adatok közismerten a nemzeti adatvagyon részét képezik, az elkövetkező időszakban pedig a döntéshozókat támogató elemzők, a tudományos kutatók, a gazdasági élet szereplői kiterjedten használják majd ezeket az adatokat a stratégia-alkotásban, fejlesztések megalapozásában. Ezen túlmenően minden statisztikai adatgyűjtésnek, minden reprezentatív társadalomtudományi- vagy piackutatásnak is a most rögzített adatok adják majd a kiindulópontját, továbbá „a jelenlegi népszámlálás, illetve az abból tovább vezetett népesség lesz az alapja például az olyan mutatóknak is, mint az egy főre jutó GDP, az egy főre jutó jövedelem, vagy fogyasztás" – mutat rá közleményében a KSH.

Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke úgy fogalmazott, hogy az uniós jogszabályok részletesen meghatározzák a követelményeket, így azt is, hogy 10 évente kell megtartani a cenzust. Azonban a 2021-es népszámlálást a koronavírus-járvány miatt több országban, köztük Magyarországon is halasztani voltak kénytelenek. Az európai jogszabály természetesen a népszámlálás tartalmát tekintve is tartalmaz előírásokat, melyek összegyűjtik mindazon alapinformációkat, amit minden országban ki kell nyerni a cenzusból, ezzel biztosítva az adatok összehasonlíthatóságát.

A népszámlálás eredményei megbízható alapot nyújtanak nemcsak az egész országot, hanem az egyes településeket, valamint a szűkebb lakókörnyezetet érintő gazdasági, társadalmi és területfejlesztési döntések előkészítéséhez is, emellett pedig fontos információkkal szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, és segítik a vállalkozásokat is, amelyek az eredmények ismeretében biztosabban tervezhetik tevékenységüket, például egy új üzlet megnyitását vagy a helyi szolgáltatásaik bővítését – fogalmazott közleményében a KSH.