Nehezen élte meg a mellőzöttséget, de a sikert is - Cserháti Zsuzsáról mesélt fia, Szirtes Krisztián

Az egykor egy sikertelen felvételi és sérülés miatt balerinaálmait feladni kényszerülő Cserháti Zsuzsa 1972-ben, a Táncdalfesztiválon vált ismertté. A civilben egy óra-ékszer boltban dolgozó énekesnőt tehetsége ellenére mellőzték, és ezt nagyon rosszul élte meg.

Fia, aki a szülei 1979-es válása után 4 éves korában édesapjához került, ritkábban találkozott édesanyjával, mint szeretett volna, csupán kéthetente, vasárnapi anyukaként tarthatta vele a kapcsolatot; a találkozások pedig Cserháti külföldi munkái miatt egyre csak csökkentek. Krisztián 14 éves volt, amikor édesanyjához költözött, onnantól ismerhette meg őt igazán, és láthatta, hogyan éli meg mind a mellőzöttséget, mind a '90-es években jött újbóli sikereket.

Barátai leginkább a civil életből voltak, de legendás kapcsolata volt Horváth Charlie-val: haláláig nagyon szerette, és nagyon jóban volt Gálvölgyi Jánossal is.

Mellőzöttségét állítólag annak köszönhette az énekesnő, hogy nem szívlelte őt az akkori vezetés és a lemezkiadásért, koncertszervezésért felelős szervek, mert úgy látták, hogy irányíthatatlan. Két nagylemezt ugyan kiadhatott, de Erdős Péterék nem promotálták az anyagait, nem szerepelt kirakatban az albumaival, kvázi pult alól lehetett beszerezni a lemezeit.

Cserháti Zsuzsa ebben az időszakban a Moulin Rouge-ban lépett fel és az éjszakai életben koncertezett.

Amikor a rendszerváltás után ismét felkapott lett, azzal sem könnyen birkózott meg az énekesnő.

"Alapvetően zárkózott volt. Azt mondta magáról, hogy vannak ácsok, meg autószerelők, én énekesnő vagyok, nekem ez a dolgom. (...) De az, hogy megismernek a zöldségesnél, meg mindenki kiváncsi rám, a magánéletemre, az őt zavarta, feszélyezte" - mondta el Szirtes Krisztián az adásban, hozzátéve, hogy ezzel együtt a sikert édesanyja úgy élte meg, hogy nagyon sokat visszakapott abból a megbecsülésből, elismerésből, mely az előző 20 évben járt volna neki.