Állandóan attól rettegsz, hogy kimaradsz, lemaradsz? Ez a FOMO!

Szeitl Mónika

2023.07.27.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A barátaid új Insta-posztjára pillantva hirtelen rossz érzés, már-mát félelem tört rád? Az jár a fejedben, hogy megint kimaradtál valamiből? Ha így érzed, akkor nagy valószínűséggel téged is elért a FOMO (Fear of Missing Out) – vagyis a kimaradástól való szorongás.

Mindannyian átéltük már az életünk során azt a félelmet, hogy kimaradunk valami fontos dologból, mondjuk egy baráti összejövetelből, egy izgalmas utazásból, vagy akár a legújabb divathullámból. Ez az érzés olykor-olykor teljesen természetes, ám ha átcsap egy folyamatos szorongásba, akkor valószínűleg a FOMO vagyis a "Fear of Missing Out" ért minket utol.

A FOMO egyajta szorongás, aggodalom, félelem, hogy valamiből kimaradunk, miközben mások izgalmas vagy érdekes dolgokat élnek meg.

Manapság pillanatok alatt elérhetővé válnak a legfrissebb hírek, trendek, és persze a barátok, ismerősök legújabb élményei is, így valóban sokan érzik úgy, hogy állandóan történik körülöttük valami. Ráadásul a világ egy kattintásnyi távolságra van csak tőlünk, a modern technológiának köszönhetően mindig mindenkivel össze vagyunk kapcsolódva, paradox módon mégis pont ez a hiperkonnektivitás hívta életre a kimaradás, lemaradás félelmét.

Kiket érint leginkább a FOMO?

A FOMO az internet és a közösségi média térhódításával vált mindennapos jelenséggé és leginkább az Y (1981-1996) valamint a Z (1997-2010) generációt érinti, mivel ők kifejezetten már az internet és a digitális technológia világában nőttek fel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a korábbi generációk nem tapasztalhatják meg a FOMO-t - csak éppen másképp.

Míg az Y generáció tagjai gyakran a karrierjük tekintetében érzik úgy, hogy lemaradnak, kimaradnak valamiből, addig a Z generáció inkább a személyes kapcsolataik és a szórakozás területén tapasztalják meg a FOMO-t.

Az idősebb generációk számára pedig a FOMO sokszor az élet nagyobb eseményeivel, mint például a gyerekvállalással vagy a nyugdíjba vonulással, kapcsolatos.

Éppen a hiperkonnektivitás hívta életre a kimaradás, lemaradás félelmét Forrás: Shutterstock/Nicoleta Ionescu

A FOMO társadalmi hatásai sokrétűek. Egyrészt ösztönöz minket arra, hogy aktívak maradjunk és részt vegyünk a körülöttünk zajló eseményekben, másrészt azonban a krónikus stresszhez, szorongáshoz és depresszióhoz vezethet, mivel az állandó összehasonlítgatás és a "szomszéd fűje mindig zöldebb" gondolat folyamatos elégedetlenséget szül.

Hogyan kezeljük a FOMO-t?

A FOMO kezelésének kulcsa a tudatos jelenlét. Próbáljuk meg elengedni azt a gondolatot, hogy mindig mindenhol jelen kell lennünk, mindig mindenben részt kell vennünk. Értsük meg, hogy a közösségi média sok esetben (teljesen) eltorzítja a valóságot, és emlékezzünk arra, hogy

az élet nem egy folyamatos verseny, ahol mindenképpen meg kell mérettetnünk és aranyérmet kell kapnunk,

ahogyan elérhetőnek sem kell lennünk a nap 24 órájában.

Egy kis digitális detox senkinek sem árt, így ha szeretnénk megszabadulni a nyomástól és kitörni a FOMO szorításából, érdemes időnként kikapcsolni a mobilt, a tábla- és asztali gépet, hogy a körülöttünk zajló valódi világra és valódi életre koncentrálhassunk. Hiszen a legfontosabb, legszebb pillanatok nem a képernyőn, hanem mögötte történnek - és akkor is megtörténnek, ha rajtunk kívül senki más nem értesül róluk.

Még ha néha úgy is érezzük, hogy "kimaradtunk valamiből", emlékezzünk arra, hogy az életünk saját, egyedi tapasztalatok sorozata, amit nem kell másokéval összehasonlítani és amelyről nem kell folyamatosan tudósítanunk.

A FOMO legyőzése nem könnyű feladat, de minden lépés, amit megteszünk az önmagunkkal való elégedettség felé, segít minket abban, hogy teljesebb és boldogabb életet élhessünk.