Ha ezeket a jeleket tapasztalod magadon, te is üss vagy fuss üzemmódban éled az életed

Az igazság az, hogy a küzdj vagy menekülj reakció bármikor bárkinél beindulhat, még akkor is, ha a fenyegetés nem valós. Az üss vagy fuss a szimpatikus idegrendszer válasza a stresszt kiváltó tényezőkre a pulzusszám, a vérnyomás és a koncentráció növelésével.

Ha az adott helyzet indokolja, akkor ez pozitív hatással van az emberre, hiszen cselekvésre kényszeríti, azért, hogy megvédje vagy felkészítse magát valami rosszra. Ám, ha hosszú ideig vagy kitéve intenzív, ismétlődő és hosszan tartó stresszes helyzeteknek, az agyad valódi veszély nélkül is üss vagy fuss állapotba kerülhet, és ez az üzemmód akár napokig, hónapokig vagy akár évekig is eltarthat.

Az akut traumatikus események - balesetek, természeti katasztrófák, iskolai erőszak, egy szeretett személy váratlan elvesztése - pánikreakciót indíthatnak be az agyban már akkor is, ha csak visszaemlékszik az eseményre, aki elszenvedte. Például egy autóbaleset után autóba sem kell ülnie annak, aki elszenvedte, ahhoz, hogy üss vagy fuss tüneteket tapasztalhasson magán.

A krónikus és folyamatos stresszt kiváltó okok ugyanígy hatnak az agyra. Egy idő után állandósult állapottá válhat, a végén pedig az ember már észre sem veszi, hogy folyamatosan harcolj vagy menekülj üzemmódban működik.

Szakértők szerint az alábbi jelek utalhatnak arra, hogy az agyad és a tested nem a normál, nyugalmi állapotában működik.

Érzéketlenség, érzelmi tompultság lesz úrrá rajtad

A krónikus stressz túlterheli az idegrendszert, ami akár összeomláshoz is vezethet. Érzelmileg tompultnak érezheted magad, úgy tűnhet, elszakadtál önmagadtól és mindenki mástól is. Érzelmi elszigeteltséget, zsibbadtságot tapasztalhatsz, és az is előfordulhat, hogy képtelen vagy az érzelmi reakciókra.

Mindig fáradt vagy, mégsem tudsz pihenni

Az elhúzódó stressz gyakori tünete a túlzott éberség. A folyamatosan magas kortizolszint hatására test és elme túlélési módba kapcsolva védi önmagát. Alvászavarok, izomfeszülés mellett egyéb alvásproblémák jelentkezhetnek, mint a rémálmok, a korai ébredés, a nyugtalan alvás és az elalvási nehézségek.

Memóriazavaraid vannak

A hosszan tartó üss és fuss állapot növelheti a stresszhormonok felszabadulását az agy memóriáért felelős területén. A túlélés érdekében az agy elhatárolja magát a traumás eseményektől vagy stresszes helyzetektől; ezt a hatást disszociációnak nevezik.

A súlyos stressz vagy trauma esetén jelentkező disszociáció megzavarhatja az ember gondolatait, emlékeit, érzéseit, cselekedeteit és identitását. Mivel a stressz az agyban funkcionális és szerkezeti változásokhoz vezethet, a magas szintű stressz a memória csökkenését is okozhatja.

Ugrasz bármire, ami mellett korábban simán elmentél

Bár a hosszan tartó stressz érzelmi tompaságot okozhat, a krónikus üss vagy fuss állapot érzelmi ingadozáshoz is vezethet. Előfordulhat, hogy nehezen kezeled a haragodat, a szomorúságot és a szégyent. Egy kisebb kellemetlenség miatt dühbe gurulsz, ami akár még normális is lehet, de a rosszul kezelt düh azt is üzenheti, hogy krónikusan stresszes állapotban vagy.

Mivel az olyan érzelmek, mint a harag, a szorongás és a félelem váltják ki a küzdj vagy menekülj reakciót, a test szinte azonnal reagál még olyan helyzetekben is, melyekben csak túlcsordultak a negatív érzéseid.

Kerülöd a stresszes helyzeteket, vagy éppen keresed...

Ha túlélő üzemmódban ragadtál, nem csoda, ha megpróbálod távol tartani magad azoktól a stresszes helyzetektől, vagy az azt okozó emberektől, érzelmektől. Ám ugyanennek az ellenkezője is igaz lehet. Vannak, akik épp az olyan helyzeteket keresik, melyeket a korábban elszenvedett traumák során éltek át, azért, hogy képesek legyenek irányítani, leküzdeni azokat.

Legyen szó az elkerülésről vagy a belekeveredésről, mindkettővel túlélő állapotban tartod magad.