Kristin Harila igazából nem is hegymászó, hanem egy élsportoló, egész pontosan sífutó volt, aki különösebb sikereket nem ért el sportágában, ezért inkább a hegymászás felé fordult. Az első hegycsúcs, amit meghódított, a Kilimandzsáró volt 2015-ben, majd 2019-ben felmondott a munkahelyén, hogy a hegymászásnak szentelje az életét.
2021 májusában már ő lett az első nő, aki kevesebb, mint 12 óra alatt megmászta a Mount Everestet és a Lhotse-t,
majd 2022. május 22-én a saját rekordját is megdöntötte, amikor is 9 óra 5 perc alatt ért át egyik hegycsúcsról a másikra.
Kristin számára nem volt megállás, 2022-ben nekivágott, hogy a történelemben először nőként meghódítsa a 14 nyolcezres hegycsúcsot. Elmondása szerint azt akarta bebizonyítani, hogy a hegymászás nem csak a férfiak sportja, a nők is képesek a csúcsteljesítményre. 2022-ben nem volt szerencséje, már csak két csúcs hiányzott, amikor a kínai hatóságok a Covid miatt korlátozták a külföldiek belépését és nem adtak engedélyt a Cso-Ojura és a Sisapangmára. Kristin azonban nem adta fel,
2023-ban újból nekivágott, és ezúttal kísérőjével, Tenjen serpával együtt 92 nap alatt meghódította az összes nyolcezer méter feletti hegycsúcsot.
Megdöntve ezzel Nirmal Purja rekordját is, aki 2019-ben hat hónap és hat nap alatt teljesítette ugyanezt, bár azt hozzá kell tenni, hogy utólag érvénytelen lett a rekord, mert kiderült, hogy két hegynél csak az előcsúcsokat érte el. Ezt utólag pótolta, így két és fél év lett a sebességi rekord, amit Kristin Harila jócskán megdöntött.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor most mi a gond, miért nem ujjong a hegymászó társadalom és miért nem ismerik el szakmailag a sportolónő teljesítményét? Amit leginkább kifogásolnak, hogy
Kristin Harila pótlólagos oxigénnel mászott és bár hangoztatta, hogy azt akarja bebizonyítani, hogy nőként mire képes, mászása közben végig (férfi) serpák segítségét vette igénybe, akik nélkül esélye nem lett volna a csúcstámadásokra, hisz nem rendelkezik megfelelő hegymászó tapasztalattal, szakmai tudással.
Arról nem is beszélve, hogy rengeteg időt megspórolt azzal, hogy egyik alaptáborból a másikba helikopterrel repült, sőt, a helikoptert arra is használta, hogy a serpákat a magaslati táborba szállítsák, hogy már előre kitaposhassák a nyomot és rögzítsék a biztosítóköteleket.
Természetesen ez így is egy szép teljesítmény, de nem az igazi hegymászók szemében, akik pótlólagos oxigén és serpák segítsége nélkül igyekeznek elérni a csúcsokat. Az igazság az, hogy
a mai világban már csak pénz kérdése, hogy ki jut fel a nyolcezres csúcsokra,
hisz a közhiedelemmel ellentétben már egy átlagembert is felvisznek, ha kifizeti az expedíció borsos árát. Így Kristin teljesítményét úgy tekintik, mintha kereskedelmi expedíciók keretében megmászott volna 14 csúcsot, ami attól még egy rekord, de semmi köze a valódi hegymászáshoz.
A norvég hegymászónő nem sokáig élvezhette a sikert, pár napja ugyanis robbant a bomba, miszerint
több, mint 100-an léptek át a K2-n egy haldokló serpán csúcstámadás közben, köztük Kristin Harila és csapata is.
A 27 éves Mohamed Hasszán, három gyermek édesapja, 150 méterrel a csúcs alatt zuhant néhány métert, s bár kötéllel felhúzták, utána magára hagyták a haldokló férfit. Több, mint száz hegymászó lépett át a haldokló hordár teste felett, de senki sem próbálta megmenteni az életét. S bár hangoztatják, hogy 8000 méter felett mindenki a saját életéért felel, hatalmas felháborodást okozott az eset és a támadások kereszttüzébe került Kristin Harila is, aki hevesen tagadta a vádakat. A Pakisztáni Hegymászó Klub vizsgálatot indított az ügyben, hogy kiderüljön, valóban emberi mulasztás okozta-e a férfi halálát, mindenesetre szomorú belegondolni, hogy a csúcs elérése mindenkinek – köztük a norvég sportolónőnek is - fontosabb volt, mint egy ember élete.
Ez is érdekelhet: 70 éve járt először ember a Mount Everest csúcsán: a hegy előtte és azóta is sok emberéletet követelt
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.