A vonzalom nehezen megérthető és megmagyarázható érzés. Úgy tűnik, hogy egyszerűen a semmiből alakul ki, egy pillantás, egy mosoly, vagy egy mozdulat hatására úgy, hogy sokszor be sem tudjuk azonosítani, pontosan mi az a tulajdonság a másikban, ami annyira elveszi az eszünket. Egyszer csak azt vesszük észre, hogy nem tudunk nem gondolni a másikra.
Természetesen az első, amire reagál az agyunk, az a külső megjelenés, de fontos megjegyezni, hogy ez csupán egyetlen aspektusa az embernek, nem határozza meg a személy lényegét és teljesen azt sem, hogy mennyire talál vonzónak bennünket valaki. Ennek az érzésnek a kialakulásában ugyanis az összes érzékszervünk részt vesz.
Kutatások kimutatták, hogy bizonyos illatú nők vonzóbbak a férfiak számára. Ez a bizonyos illat pedig nem volt más, mint a hormonok játéka: akkor voltak ellenállhatatlanok, amikor magas volt az ösztrogén- és alacsony a progeszteronszintjük. Ez a hormonegyensúly magas női termékenységet jelez, így logikus, hogy a férfiak vonzóbbnak találják ezeket a nőket.
Azonban nemcsak a hormonok miatt fontosak az illatok, ezek emlékeket is ébreszthetnek bennünk.
Egy-egy kombináció olyan időkbe vezethet vissza, amik kedvesek voltak a számunkra. Egy virág illata jelentheti a nyári vakáció szép emlékeit, a benzinre emlékeztető szag pedig azokat az időket, amikor apukánkkal bütyköltünk a garázsban. Vagyis a személyes tapasztalásaink nagyban befolyásolják azt, hogy milyen illatot tartunk vonzónak. Nincs mindenkire érvényes recept.
A pupillák mérete változik az érzelmek hatására, ha boldogok vagyunk, akkor kitágulnak. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy tudat alatt vonzóbbnak tartjuk a nagyobb pupillájú embereket, mert ez azt jelzi, hogy ők is érdeklődést mutatnak irántunk.
A középkorban a nők - főleg az olasz nők - ezzel olyannyira tisztában voltak, hogy mérgezésnek is hajlandóak voltak kitenni magukat azért, hogy tágabb pupillákat varázsoljanak maguknak.
Ehhez a nadragulya termésének levét használták, ugyanis szembe csepegtetve ez kitágította a pupillákat. Nem véletlen, hogy a növényt belladonnának, vagyis szép hölgynek is nevezték. A nadragulya azonban a mérsékelt öv egyik legmérgezőbb növénye, gyermekeknél már 3-4 bogyó elfogyasztása halálos lehet.
Kutatások megerősítették, hogy az emberek vonzóbbnak találják a szimmetrikus arcokat, ezt mind a nőknél, mind a férfiaknál megfigyelték, bár
az arcszimmetria nagyobb szerepet játszik a női arcok vonzerejének megítélésében.
Hozzátették, hogy nem a teljes azonosság a vonzó, ugyanis a megtükrözött, vagyis abszolút szimmetrikus arcokkal szemben az enyhe asszimetriát részesítették előnyben az emberek. Az is kiderült, hogy az orr szimmetriája fontosabb az embereknek, mint például az ajkaké.
A fizikai vonzerőt vizsgáló tanulmányokban az átlagosság az azonos nemű és hasonló korú emberek arcvonásainak átlagolását jelenti. Ezeket többnyire az arcokról készült fényképek átfedéses vizsgálatával határozták meg, vagyis ez a fogalom szigorúan matematikai érelemben jelent átlagot, olyan arcvonások összessége, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő.
Az, hogy miért találjuk vonzóbbnak az "átlagosságot", több elmélettel magyarázható. Az egyik szerint
egy evolúciós szempont miatt tesszük le a voksunkat a megszokott vonású emberek mellett,
ezt a jelenséget az ivarosan szaporodó állatok körében koinophiliának nevezik, és azt jelenti, hogy a szexuális szelekció során az állatok előnyben részesítik azokat a társaikat, amelyek minimális szokatlan vagy mutáns tulajdonságokkal rendelkeznek, mivel számukra a szélsőséges és nem gyakori jellemzők hátrányos mutációkat jeleznek. A másik magyarázat szerint az agyunk egyszerűen a tipikusabb arcokat részesíti előnyben.
A kutatások arra jutottak, hogy olyan emberekhez vonzódunk, akik hasonlóak hozzánk - mind fizikailag, mind személyiségben. A skóciai St. Andrews Egyetem kutatása például kimutatta, hogy
azokhoz a tulajdonságokhoz vonzódunk, amelyekkel a szüleink is rendelkeztek a születésünkkor,
ilyen például a szemszín. Ez azért lehet, mert úgy tekintünk rájuk, mint az első gondviselőnkre, és pozitív érzéseket társítunk a vonásaikhoz.
Egy másik kutatás megállapította, hogy a házastársak hajlamosabbak genetikailag hasonlítani egymásra, mint két véletlenszerűen kiválasztott egyén. A Psychological Science című szaklapban megjelent cikk pedig azt találta, hogy ha valaki hasonlít hozzánk, nagyobb valószínűséggel bízunk benne.
A vonzalom összességében egy nagyon összetett és bonyolult dolog,
valószínűleg tudományosan soha nem fogják tudni meghatározni az összes okot, amiért valakinek megtetszik egy másik ember, vagy éppen nem. Legtöbbször az egyének kompatibilitása a legfontosabb. A külső tényezők ráadásul csak az első időszakban mérvadóak, nem bölcs dolog kizárólag a fizikai megjelenésre hagyatkozni valaki értékének meghatározásakor. Kutatások ugyanis azt is kimutatták, hogy minél jobban megismerjük a másik embert, annál vonzóbbnak találhatjuk, a külső jegyek pedig elhalványodnak. Éppen akkor működik egy kapcsolat hosszútávon, ha a vonzerő meghaladja a látszatot és mélyebb értékekre is kiterjed.
Így befolyásolja az életkorunk, hogy kit találunk vonzónak
Míg fiatal korban a külső jellemzők azok, amiket vonzónak találunk a másikban, addig a kor előrehaladtával egyre inkább válnak fontossá a belső értékek és szorul háttérbe az, hogy valaki milyen külsővel rendelkezik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.