Mikor kezdődött a tej iránti őrület és meddig tart még? – Rejtélyek övezik ezt a szokásunkat

tej tejtermék tehén magazin fogyasztás
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Felnőttként tejet inni, ráadásul más állatét - ez elképzelhetetlen az állatvilágban, de az emberek már 9000 éve isszák a tehén, vagy éppen kecske tejét annak ellenére, hogy sokan képtelenek megemészteni. A tej fogyasztása már olyan alappillére az étkezésünknek, hogy talán eszünkbe sem jut feltenni a kérdés: mégis hogyan kezdődött?

Az emberiség sok százezer éves történetében a tejfogyasztás új szokásnak számít, hiszen nagyjából 9 ezer éve kezdődött.

Az első emberek, akik rendszeresen ittak tejet, a korai gazdálkodók és pásztorok voltak Európában

– ők voltak azok, akik először háziasítottak állatokat, köztük teheneket. Először a mai Törökország területén találtak bizonyítékot arra, hogy az emberek fogyasztottak tejet: tejzsírokat fedeztek fel ősi cserépedényeken, de valószínű, hogy már az edény feltalálása előtt is itták az emberek.

Forrás: Shutterstock/Chippix

A tejet ráadásul változatos módon használhatták fel,

ugyanis egy késő neolitikumból származó edényen nemcsak tejtermékre utaló nyomok voltak, hanem olyan gabonák maradványaival keveredtek, mint az árpa. A tejfogyasztás - és ennek változatos felhasználása - mára bevett gyakorlattá vált a világ számos részén annak ellenére, hogy sokan nem tudják megemészteni.

Nem volt ez másként az ókorban sem,

felnőttként az őseink sem tudták feldolgozni a tejet, tehát rejtély az, hogy miért fogyasztották mégis.

A legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy az állatok teje akkor is táplálékot és folyadékbevitelt biztosított az emberek számára, amikor más módon nem tudtak volna tápanyaghoz jutni. A juh-, kecske- és szarvasmarha-csordák megújuló forrást nyújtottak, ráadásul mobilak voltak: mindegy, a gazdáik merre vándoroltak, ők is mentek velük, és olyan környezetben is képesek voltak boldogulni, ahol az ember nem annyira.

Forrás: Shutterstock/Stockmediaseller

A tejfogyasztásnak a tápértékén kívül más előnyei is lehettek. Az állatokat tartó emberek több betegségnek is ki voltak téve, például a lépfenének. Mivel a szoptatás alapvető előnye a tej védelmező szerepe, úgy vélték, hogy talán az állatok tejének ivása a pásztorok szervezetét is ellenállóbbá tette a különböző fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Biztosat azonban erről nem lehet tudni.

Lépfene

Néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés, ami leggyakrabban a vadon élő és háziasított kérődzőknél fordul elő. Ha egy ilyen állat fertőzött szövetével vagy a lépfene spóráival érintkezésbe kerül, az embert is megfertőzi.


A szervezetünk is átalakult

A tejfogyasztás rendszeressé válásakor őseink biztosan szenvedtek a mellékhatásoktól, hiszen a laktózt - a tejben található cukor - csak egy speciális enzimmel képes lebontani a szervezet, amely csecsemőkorban még termelődik, de később már nem, ahogy a felnőtt állatok esetében sem.

Bármilyen kellemetlenséget is tapasztaltak azonban, az előnyei és az elérhetősége sokkal többet nyomtak a latban.

Aztán beindult az evolúció. Néhányuk szervezete elkezdte felnőttként is termelni a laktázt, így ők mellékhatások nélkül ihatták a tejet, ez egy genetikai mutáció eredménye. Úgy gondolják, hogy a változás és az életmód - kiváltképp a pásztorkodás - kapcsolatban állnak egymással, mégsem ment mindenhol végbe ez az átalakulás ott, ahol a kultúra szerves része a mai napig a tejtermékek fogyasztása.

Mongóliában a kutatók még nem találtak olyan genetikai mutációt, amely lehetővé tenné az embereknek a laktóz megemésztését, annak ellenére, hogy a tejtermékek fontos szerepet játszanak ebben a kultúrában. A szakértők úgy gondolják, más mikrobák is segíthetnek az emésztésben, például a bélbaktériumok.

Letaszítják a trónról?

A tej és különböző abból készült termékek fogyasztása tehát már évezredek óta az életünk része - az emberek 7200 évvel ezelőtt sajtot készítettek Dél-Európában -, de manapság nagyon sokan fordulnak el az állati eredetű termékektől, köztük a tejtől - legalábbis így tűnik.

Forrás: Shutterstock/Alexander Prokopenko

Rengeteg helyettesítő termék közül válaszhatunk, tejszerű italt készítenek kókuszból, mandulából, rizsből, zabból, szójából és még sorolhatnánk.

Míg néhány éve nagy nehézséget okozott az érzékeny, allergiás embereknek vagy vegánoknak helyettesítőket találni, ma már a legtöbb bolt polcain mindenféle verzió megtalálható. Azonban a tejtermelés nem mutatja a csökkenés vagy lassulás jelét, egy 2018-as kutatás szerint a globális tejtermelés 1998 óta minden évben nőtt és erre számítanak a jövőben is, legalábbis a következő évtizedben.

Louis Pasteur, aki nélkül valószínűleg ma is rövidebb ideig élnénk

A neve máig ott van minden tejesdobozon, pedig középszerű kémikusnak indult. Ő a bakteriológia atyja, akinek felfedezései a saját gyerekei életét sajnos még nem tudták megmenteni. Ő volt minden idők egyik legnevesebb és legnagyobb hatású tudósa, Louis Pasteur. Tudj meg többet róla.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.