A kardszárnyú delfinek nőstényei is változókorba lépnek: ezért alakult ki náluk a menopauza

A menopauza szükségességének a megértése régóta foglalkoztatja a tudományt.

Az emberi társadalmakban ez egyértelmű: az erőforrások jobb elosztása, mint a táplálék vagy a gondoskodás bizonyára nagy szerepet játszott a menopauza evolúciójában, ezen kívül a nőknek fontos szerepük lehet a konfliktuskezelésben, valamint az idősebb nők nagyobb társadalmi befolyással bírhatnak. Az állatok között csak a bálnáknál találtak olyan fajokat, amelyek túlélik a szaporodási időszakot, vagyis ez a jelenség rendkívül ritka a természetben.

Az orka, vagy kardszárnyú delfin az egyik ilyen állatfaj. Őket alaposan tanulmányozták is azért, hogy megértsék, miért előnyös a fajuk számára, hogy a nőstény egyedek még több évtizedig élnek a szaporodási időszak vége után.

Ők sokat tudnak arról, hogy mikor és hol lehet élelmet találni és közvetlenül osztoznak az általuk kifogott halak 57%-án. Ezenkívül kimutatták, hogy ezek a nőstények előnyt jelentenek a túlélésben nemcsak utódaiknak (különösen a felnőtt hímeknek), hanem az unokáiknak is.

Hogyan figyelték meg a kardszárnyú delfineket?

Ahol az egyedeket nem tudták közvetlenül megfigyelni, ott az orkák sérüléseit vették alapul. Ebből következtettek arra, milyen interakciókban volt részük más bálnákkal. Az orkák ugyanis az óceán csúcsragadozói, és az emberen kívül nincs más természetes ellenségük. Ezen túlmenően a gyilkos bálnák kizárólag halevők, vagyis nem zsákmányolnak olyan fajokat, amelyek nyomokat ejthetnek rajtuk. Ez azt jelenti, hogy az összes megfigyelt fognyomot a fajon belüli társadalmi interakciókon keresztül szerezték.

Azt találták, hogy közvetlenül a család hím tagjainak jelentenek előnyt a már nem szaporodóképes anyák jelenléte. A hímeken ugyanis sokkal kevesebb fognyomot találtak, vagyis

Ez azonban csak akkor érvényes, ha az anya már átesett a menopauzán. Azokban a családokban, ahol az anya még szaporodóképes volt, nem volt kevesebb sérülés a hímeken. Ők valószínűleg a kicsinyeik gondozásával vannak elfoglalva, míg az idősebb nőstények a már felnőtt fiaikat védelmezik.

Miért csak a hímeknek jár a védelem?

Ugyan a már nem szaporodóképes anyák közvetve az egész családnak segítenek azzal, hogy átadják mérhetetlenül nagy tapasztalataikat és megosztják az általuk fogott élelmet, közvetlenül csak és kizárólag a hímeket védelmezik.

míg a lányok általában függetlenebbé válnak ivarérett koruk után. Rajtuk egyáltalán nem volt kevesebb sérülés, mindegy, hogy anyjuk szaporodóképes volt-e még, vagy már nem.

Több oka lehet annak, hogy a nem szaporodóképes anyák sokáig élnek

Az már egyértelmű, milyen előnyökkel jár az orkák számára az, hogy a nem szaporodóképes nőstények még sokáig élnek, ez is oka lehet a menopauza kialakulásának, de az is, hogy idősebb anyák borjai közül sokkal kevesebb maradt életben.

mint közvetlenül, és mivel a hímek a csoporton kívül is szaporodhatnak, az anyák génállománya így szélesebb körben terjed, valószínűleg ezért is nyújtanak nekik sokkal nagyobb támogatást. Ne gondoljuk, hogy a sérülések átvállalása kis dolog, ugyanis számos orka halt már bele az ezeken a sebeken keresztül a szervezetükbe jutott fertőzésekbe.

Mikor lépnek az orkák a "változókorba"?

Az emberekhez hasonlóan – akiknél a nők általában 40 és 50 éves koruk között esnek át a menopauzán – az orkák is körülbelül 40 éves koruk körül lépnek át a változókorba.

Ezek is érdekelhetnek:

• Kutatók vették észre: halott kicsinye tetemét tolja maga előtt a gyilkos bálna
• Az állatvilág divatdiktátorai: mi célt szolgál a harsány külső?