Egy tanulmány több mint 100 000 embert vizsgált, akik mindannyian 15 étkezési naplót töltöttek ki, amelyekben hétköznapokon és hétvégeken feltüntették az étkezések időpontját. A legkorábban vacsorázók harmada este 8 óra előtt, míg a legkésőbb este vacsorázók harmada este 9 óra után fogyasztotta el vacsoráját. Az önkénteseket átlagosan hét éven át követték nyomon, ez idő alatt mintegy 2000 szív- és érrendszeri megbetegedés, köztük szívroham és agyvérzés fordult elő.
Azok, akik legkésőbb, este 9 óra után vacsoráztak, 28 százalékkal nagyobb eséllyel szenvedtek stroke-ot vagy átmeneti ischaemiás rohamot. Ezt azokkal az emberekkel hasonlították össze, akik este 8 óra előtt vacsoráztak.
A kutatók szerint úgy fejlődtünk ki, hogy a nap folyamán korábban eszünk, mivel állatkísérletekből származó bizonyítékok arra utalnak, hogy a későbbi emésztés megemeli a vércukorszintet és a vérnyomást – derült ki a Daily Mail cikkéből.
Az esti megemelkedett vérnyomás idővel károsíthatja az ereket és növelheti a vérrögök kialakulásának kockázatát, ami stroke-hoz és szívrohamhoz vezet, bár még sokkal több kutatásra van szükség, és az étkezések időzítése valószínűleg nem befolyásolja annyira az egészséget, mint az egészségtelen étrend.
Mint sokan mások, a nagymamám is arra figyelmeztetett, hogy ne vacsorázzak túl későn, és ez a tanulmány azt sugallja, hogy ennek a tanácsnak lehet némi értelme. Ma már olyan világban élünk, ahol az emberek úgy érzik, hogy soha nincs elég idejük, ezért sokan gyakran esznek később este
"Azok az emberek azonban, akik későn vacsoráznak, mert úgy gondolják, túl elfoglaltak ahhoz, hogy ezt korábban megtegyék, növelhetik az egészségügyi problémák kockázatát, bár ez inkább a nőknél tapasztalható, és további kutatásokra van szükségünk ahhoz, hogy megerősítsük ezeket az eredményeket" – folytatta a szakértő.
A Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy az emberek mikor reggeliztek és vacsoráztak, és hogy mekkora volt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
A szív- és érrendszeri betegségek közé tartoztak az agyi érrendszeri betegségek - az agyi véráramlást befolyásoló stroke-ok és mini-stroke-ok. Ide tartoztak még a szívkoszorúér-problémák is, mint például a szívroham, a stabil angina pectoris és az elzáródott vagy beszűkült artériák miatt angioplasztikai beavatkozásra szorulók. Azoknál, akik este 9 óra után vacsoráztak, szemben a 8 óra előttiekkel, nem volt nagyobb a koszorúér-problémák kockázata.
De minden egyes órával később vacsorázott valaki, a tanulmány eredményei szerint nyolc százalékkal nőtt a stroke vagy mini stroke esélye. Minden egyes órával később reggeliző ember esetében hat százalékkal nőtt a szív- és érrendszeri betegségek valamennyi típusának kockázata.
Az étkezési időpontok és a szívproblémák közötti összefüggés főként a nők esetében volt kimutatható, akik a tanulmány önkénteseinek csaknem 80 százalékát tették ki.
A férfiak esetében az egyetlen szignifikáns eredmény az volt, hogy minden órával későbbi reggeli 11 százalékkal megnövekedett a szívkoszorúér-betegségek kockázatával - de ez azért lehetett, mert a vizsgálatban túl kevés férfi vett részt ahhoz, hogy statisztikailag szignifikáns eredményeket kapjanak.
A tanulmány a korábbi kutatásokhoz hasonlóan újabb bizonyítékot talált arra, hogy az éjszakai étkezéstől való hosszabb tartózkodás jótékony hatással lehet az egészségre.
Az éjszakai böjtölés minden egyes plusz egy órája a stroke vagy mini-stroke hét százalékkal alacsonyabb kockázatához kapcsolódhat.
Ez azonban úgy tűnik, hogy ez azoknak köszönhető, akik korán vacsoráznak, és hosszabb ideig böjtölnek a reggeli előtt, nem pedig a késői étkezés és a másnapi késői reggeli stratégiájának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.