Drávucz Rita pontosan tudja, hogyan kell teljesíteni téthelyzetben, amikor a bajnoki cím sorsa múlik azon, jól passzolja-e a labdát, pontosan célozza-e meg a kaput. Az egykori világ- és Európa-bajnok vízilabdázó keze azonban egyszer képletesen megremegett. Kislánya dongalábbal jött világra, ez az ismeretlen helyzet pedig olyannyira megrémítette Ritát, hogy majdnem összetört.
Valahonnan mégis olyan őserőt volt képes mozgósítani, hogy nemcsak felállt a padlóról, hanem ma egy emberként küzd kislánya, Flóra jelenéért és a hozzá hasonló, akadállyal élő fiatalok jövőjéért.
– A mi történetünk szerintem erőt adhat azoknak, akik hasonló cipőben járnak. Emlékszem, amikor Flóra megszületett nagyfokú deformált lábbal, akkor napokig csak sírtam. Egyedül éreztem magam ezzel a súlyos teherrel. Nem tudtam kitől kérdezni, az orvosok sem adtak megnyugtató választ. Féltem, mert nem tudtam, mi lesz a kislányommal. Amikor évekkel később a vizsgálatok kimutatták, hogy mi van a háttérben, az ijedtség mellett megjelent a megnyugvás érzése is, hiszen megtudtam, mivel állunk szemben. Könnyebb küzdeni, mint rettegni az ismeretlentől.
Vártuk türelmesen, hogy mikor fog lábra állni, de egyszerűen nem volt rá képes. Sejtettük, hogy lennie kell itt még valami másnak is, mert a társaitól eltérően fejlődött tovább.
– Orvosról orvosra jártunk vele, de senki sem ismerte fel a tüneteket. Flóra már kétéves volt, amikor megállapították, hogy az idegek sorvadásával járó, genetikai, örökletes betegsége, úgynevezett Charcot-Marie-Tooth-ja van. Megvizsgáltak minket szülőket is, és kiderült, hogy nem vagyunk hordozók, ez egy sajnálatos spontán mutáció eredménye Flóránál.
Reménykedünk benne, hogy ez így is marad, mert különben már az élete is veszélybe kerülne.
– Jól, életre való kislány. Szerető közösségben van, inkluzív iskolában.
– Nagyon hálásak vagyunk az előző intézménynek, mert rendszeresen járt fejlesztésekre és úszni, megtanulta a kerekesszék használatát. Mindent megadtak ahhoz, hogy Flóra egészségesen tudjon fejlődni. De úgy éreztük, ez nem elég, és akkor tesszük vele a legjobbat, ha most, ilyen fiatalon szembesül azzal, hogy ő miben más mint a többiek.
Egyszer mindenképp szembe kell néznie azzal, hogy ő miben különbözik a többiektől.Úgy általánosságban azt gondolom, hogy mindenki különbözik a másiktól, ki ebben jó, ki abban, de fontos, hogy szeressük magunkat úgy, ahogyan megszülettünk.
– Egy szegregált iskolában mindenki küzd valamiféle akadályozottsággal, tény, hogy mi nagyon jó helyen voltunk, mindent megkapott, érzelmi, értelmi és fizikai nevelést is, csodás nevelői voltak. Azonban fontosnak tartom a társadalmi integrációt, és az ő esete tökéletes példa ennek megvalósulására. Egy már majdnem felnőtt, 18 éves nagylánynak iszonyú nehéz lett volna beilleszkednie és nyitnia a világ felé, ha maradunk. Most, amikor még ilyen fiatalon, nyolcévesen szembesül a való világgal, az élet nehézségeivel, jobban veszi majd a későbbi akadályokat.
– Ugyanúgy meg kell nekik tanítani, mint az írást vagy az olvasást. Mondják, hogy a gyerekek őszintébbek, ami a szívükön az a szájukon, de szerintem akkor tudnak csak megbántani másokat, ha olyan példa van előttük. Egyébként nagyon elfogadóak, nem ő az egyetlen a suliban aki speciális eset, tologatják a székét, beleülnek, kérdezősködnek, együtt játszanak. Ezek felemelő pillanatok mindenkinek. Egy gyermek, ha nincs előtte rossz felnőtt példa, vagy más gyerek akitől eltanulná, akkor eszébe nem jut magától bántani másokat, vagy elfordulni attól. Ezért fontos, hogy mielőbb találkozzanak sajátos nevelési igényű gyermekekkel.
– Picit rettegve várom azt a pillanatot, amikor előtör belőle, hogy "ezt nem bírom, elegem van!", de még a nyomát sem látom ennek. A kamaszkortól azért félek, igyekszem felkészülni arra, amikor majd lázadni kezd, de valahogy olyan szerencsés alkat, annyi sok jó behatás éri, hogy egy végtelenül pozitív személyiség. Kiskora óta rengeteg ép és hozzá hasonló emberrel találkozik, szerintem, ha lesz is köztünk összezördülés, meg fogunk birkózni mindennel.
– Nyitottak vagyunk, elfogadóak, szerintem tőlünk jött. Ez volt Flóra előtt a minta és ezt vette át. Szerintem ilyen egyszerű. Ha a szülő morog, szitkozódik, akkor ezt másolják le a gyerekek, és persze mindenhol befogadó közösségben volt, ami borzasztóan sokat számít.
– Szörnyű abba belegondolni, most negyvenévesen, hogy amikor majd nem lehetek mellette, ő vajon milyen segítséget kap a társadalomtól. Pont ezért döntöttem úgy, hogy kiállok a nyilvánosság elé, és elmesélem a történetünket. Legyenek lehetőségei, az ő jövője az, ami motivál.
Így van. Amikor megszületik egy gyermek, akkor minden átalakul a szülők életében, a szívükben és a fejükben egyaránt. Mások lesznek a prioritások.
– Szeretném, hogy Flóra semmiben se szenvedjen hiányt, akkor sem, ha mi már nem leszünk mellette. Most mindent magadunk neki, de utána? Boldog lesz? Kik lesznek barátai, hol talál munkát? Mit biztosít a "rendszer" számára? Óriási a szülők felelőssége, hiszen mi készítjük fel a gyerekeinket az életre, Flóra jövője azonban egyelőre még nincs biztosítva, addig még sok a teendőnk.
Igen, mert én látom, milyen a való világ, ami ugyan folyamatosan fejlődik, de még rengeteg a teendő, sok mindent ki kell taposni és ez hatalmas energiákat igényel.
– Szerencsére nem vagyunk egyedül, egyre több segítő, sorstárs áll mellénk, és minél többen lépünk egyszerre, annál könnyebb lesz nem csak a CMT-sek, hanem az akadállyal élők élete is a jövőben. Segítenünk kell nekik!
Ne a társadalmi, fizikai akadályokon, hanem csakis rajta múljon, mihez kezd az életével.
A nemzeti lottótársaság évek óta zászlóshajó szerepet vállal a fogyatékosság területén. Közel húsz éve működteti a kizárólag megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató sorsjegy-értékesítő hálózatát. Az elmúlt években fokozatosan növelte aktivitásait a területen, elsősorban az ún. befogadó játszótér építési program elindításával, ahol ép és fogyatékossággal élő gyermekek közösen játszhatnak, valamint 2021-től a Tarts velünk egy akadálymentes jövőért! szemléletformáló kampánnyal.
A cikk a Szerencsejáték Zrt. támogatásával készült.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.