Szex, szerelem, házasság és egy pohár víz – interjú Tóth Eszter Zsófiával

– Ha már szocialista erkölcs: mit lehet tudni Kádár János és felesége kapcsolatáról? Valóban olyan jó volt, vagy ezt csak a propaganda hirdette?

– Kádár halála után több évtizeddel sem derült fény olyan titokra, amely megkérdőjelezte volna, hogy Kádár János és Tamáska Mária kapcsolata ne lett volna harmonikus. És igen, valóban, amikor Kádár János hazaért egy-egy hosszabb munkanap után, a felesége gyakran egy nagy tál krumplis tésztával várta.

Tamáska Mária aztán elvált, a többi pedig történelem. Tegyük hozzá, hogy akkoriban még nagy szó volt a válás.

– Miért nem született gyermekük? Hiszen a szocialista erkölcs éppen hogy a gyermekvállalást propagálta, akár hajadon lányok körében is.

– Lehetséges, hogy azért nem lett gyerekük, mert amikor Kádár az ÁVH-s börtönben volt, egy kínvallatás során megfosztották a „férfiasságától". De erre semmilyen bizonyíték nincs...

– Mi a legfőbb különbség párválasztás és erkölcs tekintetében korunk és a szocializmus kora között?

– Alapvetően az ember igénye, hogy megtalálja a szerelmet és a társát, nem sokat változott, viszont a megismerkedés módja nagyon különböző.

Akkoriban sokkal bátrabbak is voltak a férfiak. Kevesen küzdöttek olyan problémákkal, mint például hogy nem mernek megszólítani egy lányt egy kávézóban, villamoson vagy akár az utcán. Egyébként a szocializmusnak is megvolt a maga társkereső fóruma, ez pedig az Ifjúsági Magazin volt, ahol egy levelező rovatban fel lehetett adni társkereső hirdetéseket, amelyekre nyilvánosan jelentek meg a válaszlevelek. Komoly házasságok is születtek így, és az örömhírekről be is számolt a magazin.

Persze, a felügyelő tanár is velük tartott... Az ilyen teadélutánok továbbá azért voltak nagyon jól kitalálva, mert az utolsó éves gimnazista lányok már abban a korban voltak, hogy akár készen állhattak a házasságra, és a náluk kicsivel idősebb, főiskolára járó fiúk, nagyon jó partinak számítottak, mert még időben megkérhették a lányok kezét, mielőtt besorozták őket katonának.

De még felsorolhatnánk sok-sok ismerkedési helyszínt. A Római-part például tipikusan egy ilyen hely volt, illetve számos táncos rendezvényt, sőt első bálokat is tartottak, ahol nagy szerelmek születettek. Manapság valahogy kihaltak az olyan helyek, amelyek kifejezetten arra szolgálnak, hogy a fiatalok komoly párt találjanak. Persze sok a szórakozóhely, de az nem ugyanaz.

– Miért volt akkoriban sokkal kisebb a válások aránya?

– Az emberek komolyan vették azt, hogy a házasság érzelmi és gazdasági kötöttség, és csak a legvégső esetben váltak el, szemben a mai párokkal.

Helyette a férj és a feleség sokkal jobban egymásra volt utalva, és inkább megtanultak együtt élni, mint azonnal feladni a kapcsolatot.

– Akkoriban, ha egy nő könnyedebben kezdett kapcsolatot férfiakkal, megszólták?

– Abban a korszakban is egyértelmű volt egy nő számára, hogy mit takar a helyes erkölcsi viselkedés, és mi a könnyűvérűség. Az egyéjszakás kalandok például nyilván nem voltak elfogadottak, és az sem, ha egy lány a taxiban vesztette el a szüzességét. Utóbbit azért is hoztam fel, mert meg is jelent erről az esetről egy elrettentő újságcikk annak idején az Ifjúsági Magazinban. A legendás NDK-s lányokat például könnyűvérűeknek tartották, bár ők magukról ezt nem így gondolták, hiszen ők csupán az NDK kommunista vezetést követték.

– Milyen hatással volt ez az NDK a magyar szocializmusra?

– Magyarország számított a legvidámabb barakknak, nálunk jobb volt az életszínvonal, az utazási szabadság is nagyobb volt, mint az NDK-ban. Az NDK-nak talán a legszembetűnőbb hatása Magyarországra, az a szexuális felvilágosítással kapcsolatos könyvek és filmek voltak. Legendás volt például Kurt Seelmann Gólya hozza? című könyve, ami kézről kézre járt a szülők között.

A másik ilyen "hírhedt" tartalom, a Helga című könyv és film volt, amelyben egy konkrét szülést mutatnak be. Apám mesélte, hogy ez már végképp sok volt, többen megbotránkozva ki is rohantak a moziból.

A magyar fiúk egyébként a Balatonon találkoztak az NDK-s lányokkal. A Balatonra pedig azért jártak az NDK-sok, mert ott tudtak találkozni az NSZK-ban élő rokonaikkal nyaranta. És természetesen a stázi (az NDK-s titkosszolgálat) is jött a Balatonra, megfigyelni őket. Az NDK-s lányok könnyen kapatónak bizonyultak, mert házasságra nem nagyon kerülhetett sor, de minden másra igen. Voltak táborok is, ahol hivatalosan a szocializmust építették a diákok, például úgy, hogy besegítettek a mezőgazdasági munkálatokba, de a valóságban ez inkább jó lehetőség volt, hogy a fiatalok közt szerelmek szövődjenek.

A magyar nudista kultúra egy rétegjelenség volt akkoriban, de az NDK hatása abban is tetten érhető volt. Ott vált „divattá" a topless-jelenség. Délegyházán volt a leghíresebb nudista strand, ott a 80-as évek elején a rendőrök vegzálták a fürdőzőket. Egyébként ez a mozgalom a mai napig töretlen.

– Lehetett-e bármilyen köze a néhai szépségkirálynő, Molnár Csilla öngyilkosságához a szocialista erkölcsnek?

– Azt nem állítanám, hogy a szocialisa erkölcs nagyban hozzájárult a tettéhez. Szerintem miután a 17 éves fonyódi diáklány megnyerte a szépségversenyt, nagyon felfordult az élete. Egyszerre volt szépségikon, szexbálvány, magántanuló és folyamatosan úton volt a különböző rendezvényekre. Úgy gondolom, hogy elkeseredett tettében közrejátszhatott az az eset, amikor Pauer Gyula szobrászművész úgy készített ruhátlanul gipszszobrot róla, hogy előzetesen nem tudhatta mi vár rá. Kifejezetten a szocialista erkölccsel ellentétes viselkedés volt, hogy egy fiatal lány belemenjen egy olyan szituációba, ahol róla meztelen szobrot készítenek. Természetesen ez csak egy feltevés, de az tény, hogy Molnár Csilla az esetet követően pár hónappal követte el az öngyilkosságot.

– Ha választhatnál, visszamennél az időben a szocializmusba?

– Nem, nem szeretnék. Egész gyerekkorom a szocializmusban telt, és ott lebegtek körülöttünk a diktatúra árnyai. Akár abban, hogy anyukám családját kitelepítették a Felvidékről, akár abban, hogy a nagyapám katonaként elesett a másodk viágháborúban. Viszont boldog gyerekkorom volt, szerető család vett körül, és nagyon jó átalános iskolába jártam.