Kényszeres spórolás - te is a fogadhoz vered a garast?

Nem mindenki születik milliomosnak, és bár léteznek kivételek, de élete folyamán is csak kevés ember válik gazdaggá. Nem szégyen az, ha valaki spórol, kuporgatja a kis pénzét, nem költ ésszerűtlen dolgokra, hanem tudatosan osztja be a bevételét. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor össze kell húzni azt a bizonyos nadrágszíjat és kétszer meggondolni, hogy mire költ az ember, de ma már egyre több a kényszeres spóroló, aki betegesen kuporgat.

Amikor még csak sport a spórolás, kupon - olimpia nem csak háziasszonyoknak

Amerikában a TLC csatorna már több olyan műsort is készített, amelyben olyan emberek a főszereplők, akik eszeveszett módon vigyáznak arra, hogy csak kevésszer nyíljon ki a pénztárcájuk. Ennek az életstílusnak egy könnyedebb formája az úgynevezett kuponozás, ami szintén a tengerentúlon nagy divat. Persze azért itthon is akadnak követői, akik rendre kivágják az újságokból a kuponokat, ami elsőre lehet, hogy cikinek tűnik, de rengeteget lehet vele spórolni. Természetesen itt is fenn áll a veszélye annak, hogy túlzásba esünk és a családtagjainknak is kuponos fogfehérítést, vagy valami hasonló ajándékot adunk. Amerikában nagy családi bevásárlásokat is meg lehet oldani kuponokból és a háziasszonyok nagyrésze él is ezzel a lehetőséggel, otthon pedig egy külön szobában sorakozik a 48 mosópor, a 120 pudingpor vagy a 10 zsugor kóla, mert éppen ilyen kiszerelésben volt érvényes a kupon. Fel lehet tenni a kérdést, hogy ez őrültség vagy inkább csodálatra méltó? Ha belegondolunk ez a rendszer sokat segíthet azoknak, akik nem a legújabb csúcsmobil miatt aggódnak és ugyan elképesztőnek tűnhet ipari mennyiségben vásárolni, mégsem ez a spórolás legextrémebb fajtája.

Elütött állatok, közparkból zöldsaláta a vacsora

Elképzelhető, hogy Magyarországon is előfordul ilyen, de egyenlőre továbbra is a határon kívül találtunk példákat a gasztronómiai alapanyagok megdöbbentő beszerzési formáira.Talán azért, mert ott az érintettek nem érzik cikinek a világraszóló spórolást, sőt inkább követendő példának extrém életvitelüket. Mielőtt bárki félreértené a jelenséget, fontos megjegyezni, hogy az extrém spórolók nem feltétlenül rendelkeznek rossz anyagi háttérrel. Vannak olyanok, akik kezdetben a szükség miatt kezdtek odafigyelni a kiadásokra, de mára adrenalin löketet ad nekik, ha minél több pénzt tudnak egy hónapban megspórolni. Egy amerikai család például egy szobában alszik csak azért, hogy spóroljanak a fűtés és villanyszámlán. Meleg vizet nem használnak, de ha a távoli rokonnak mégis szüksége lenne rá, egy kinti lemezkádat töltenek fel meleg vízzel. A vécépapírt újságpapírral helyettesítik és az utak mentén található állatokat fogyasztják, amelyeket elütöttek.
Egy brit anyuka háromszor is felhasznál egy tea filtert, kiváltja az összes minta terméket, amire lehetősége van és a gyerekeinek sem vesz író eszközöket, hiszen a reklámtollak is épp megfelelőek. Egy másik anyuka a közparkokból gyűjti be a zöldsalátához valókat. Egy (nem hajléktalan, lakással, autóval, egzisztenciával rendelkező) apuka fő kereseti forrása az éttermek mögött elhelyezett kuka, ahonnan nem zöldszempontból, csakis pénzspórolás miatt szedi ki a mindennapi betevőt. Az ő szemük előtt csak egy cél lebeg, hogy a hónap végén a számítások minél nagyobb összeget mutassanak a spórolt pénz rublikában. Az életminőség fenntartása, vagy javítása nem szempont. Ez pedig komoly hátrányokat jelenthet a lendületből spórolós családokban élő gyerekek számára, hiszen arra is akad példa, hogy a kötelező orvosi vizsgálat, esetleg a gyógyszerek kiváltása marad el a takarékosság miatt.

Ez már beteges?!
Sokan teszik fel ezt a kérdést, vagy bélyegeznek meg így másokat. Csernus Imre a Life.hu oldalán, egy 2012-ben publikált videóban azt mondta, hogy amikor valaki úgy érzi, hogy attól lesz fizikálisan biztonságban, ha megtartja a pénzt és azt gondolja, hogy ettől majd több lesz, akkor téved, mert nem lesz több, csak görcsös lesz.

Felteszi azt a kérdést is, hogy mi a helyzet a mentális egészséggel, vajon stabilak az ilyen emberek?
Nyilván ezekre a kérdésekre mindenki másként válaszolna. Van véleménye annak, aki ebben él és a kívülállóknak is. Az erőteljes ítélet valóban nem segít, de azok akik úgy spórolnak, hogy nincs rá igazán szükség, valamin elgondolkodhatnának: egy életünk van, amit élni kell és nem túlélni! Vagy ha már nem tudunk szabadulni ettől a szenvedélytől, akkor segítsünk azoknak, akiknek valóban szükségük van erre. Ha pénzzel nem is, de jó ötletekkel, praktikákkal segíthetjük azokat, akiknek a havi kis költségvetés nem csak játék, hanem a durva valóság. Meg kell találni az egyensúlyt és azt a megoldást, ami nem csak minket de a környezetünket is boldoggá teszi.