A jó, a rossz és a koleszterin: minél idősebb vagy, annál inkább veszélyeztet

Az ideális mennyiségű koleszterin elengedhetetlen, hiszen több testi folyamatban is szerepet játszik. Az elmúlt években azonban inkább a magas koleszterinszint szerepelt a köztudatban komoly egészségkárosító hatásai (mint pl. érelmeszesedés, stroke, szívinfarktus) miatt.

Az LDL (azaz alacsony sűrűségű lipoprotein) és a HDL (azaz nagy sűrűségű lipoprotein). Míg az előbbit rossznak, úgy utóbbit jó koleszterinnek hívják a hozzáértők.

Az LDL a májból a sejtek felé szállítja a koleszterint. Ha a „rosszból” túl sok van a vérben, súlyosan károsíthatja az érfalakat, ezzel érelmeszesedést okozva. A HDL jó esetben a szervezetben megtalálható koleszterin 20-30 százalékát teszi ki, azonban alacsony szintje esetén az említett kockázatok esélye nőhet. Egy brit kutatás során az alanyok narancslevet fogyasztottak három héten át naponta háromszor: az eredmények alapján 20 százalékkal nőtt a HDL-szintjük. Azonban köztudottan vannak olyan ételek is, amelyek segítenek a „jó” koleszterinszint növelésében, ezek a csirkehús, a lazac, a pisztráng és a mogyoró, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélék. Emellett a rendszeres mozgás, valamint az étkezések utáni mérsékelt (!) alkoholfogyasztás is jótékony hatással lehet rá.

Nem mindegy, milyen koleszterinből van több a vérünkben. Persze a magas koleszterinszint örökletes is lehet, valamint a nem megfelelő táplálkozás, a dohányzás és a kevés mozgás is befolyásolhatják a kialakulását. Laboratóriumi vagy gyorsteszttel megállapítható a koleszterinszint, alkotóelemeinek (a két arány) részletes meghatározása csak akkor indokolt, ha a koleszterinszint összességében emelkedett.

különösen abban az esetben, ha valamely rizikófaktor fennáll.